Infobox



Oldal letöltve: 1
Eddigi látogatók: 1
A mai oldalletöltés: 0
A mai látogatók: 0

Szponzoraink:
Füzérért Alapítvány Nimród vadászbolt Sátoraljaújhely - Fazekas László vállalkozó Észak-Magyarországi Hadtörténeti Egyesület Abaúj Várvitézei Abaújvár Jövőjéért Egyesület Hercegkút község önkormányzata Erdélyi Kutatócsoport Egyesület Magyar Tartalékosok Országos Szövetsége B-A-Z Megyei Szervezete M.kir.106. Honvéd Tüzér Üteg Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Füzéri Várgondnokság

Fűzéri leventeképzés

A Trianoni békediktátum megtiltotta Magyarországnak a hadkötelezettségen alapuló katonai szolgálatteljesítést, ezért a kormány egyik intézkedése 1921-ben létrehozta a Levente-mozgalmat. (1921.LIII. tc.). Ennek végrehajtási utasítása 900/1924.sz.VKM rendelet kimondja, a Levente Egyesületlétrehozását, egyben elrendeli minden iskolát elhagyó ifjú 21. életévét betöltéséig, köteles részt venni leventeképzésben. A képzés során legalább öt hónapon keresztül, heti két órában, és legfeljebb nyolc hónapon át heti két órában és egy délután két órában testgyakorlást végezni kötelesek.
800/1935. sz. rendelete az alábbiak szerint módosítja:
„1. § A testgyakorlásra kötelezett leventeifjakkötelesek legalább 8 hónapon, és legfeljebb 9 hónapon keresztül heti 3 órán át testgyakorlást végezni...
3. § A testgyakorlásra kötelezett leventeifjak kötelesek vallásfelekezetük rendes istentiszteletén részt venni...
5. § ...a mulasztót... a testnevelési bizottság, figyelmeztetésben, ismételt mulasztás esetében dorgálásban részesíti...”
A VKM 1943. évi 9800/sz. rendelete értelmében lányok is csatlakozhattak:
„1. § (1) Aleventeleány-mozgalom célja, hogy a leányifjúságot a hagyományos női erények szellemében való nevelés útján a haza és a család szolgálatára, különösen pedig a magyar anya feladataira és a honvédelmi szolgálatra előkészítse.”

A leventeintézmény kettős irányítás alatt működött. A felszínen nyílt a kultuszminisztérium alá rendelt Országos Testnevelési Tanács (OTI') irányította, míg a rejtett katonai szervezetet a tanács tábornoki rangú társelnöke vezette. A szakbizottság vegyesdandár-kerületenként egy kerületi testnevelési felügyelő, vármegyénként egy testnevelési felügyelő és járásonként egy testnevelési vezető elnevezéssel álcázott hivatásos tiszt közvetítésével végezte munkáját. Az egyesületek gyakorlatain való részvételt a hatóságok a szülőkön kérték számon, és adandó alkalommal az elmaradásokért őket büntették pénzbírsággal vagy elzárással. A leventeoktatók gyakorta tényleges tisztek voltak, akik a katonaságnál megszokott gépies engedelmességet, fegyelmet várták el, és sokszor értelmetlen fizikai megpróbáltatásoknak tették ki a rájuk bízott fiatalokat. A leventemozgalom nem is volt népszerű, ezért vezetői, hogy vonzóbbá tegyék, a cserkészet néhány megoldását próbálták átvenni, de nem sok sikerrel. Ráadásul a militarista szellemnek ellenállni tudó cserkészetet magát is a Levente alá rendelték 1939-ben. A honvédelemről szóló 1939. évi II. tc. a leventekötelezettséget kiterjesztette az iskolai ifjúságra is a levente kiképzési kötelezettséget. A katonai előképzés 1941 nyarán nyerte el végleges szervezetét, amikor a kormányzó 1941. július 18-án rendeletileg, „Legfelsőbb Elhatározás” útján „az ifjúság katonás szellemű neveléséről és a testnevelés erőteljesebb végrehajtásáról” címmel szabályozta a kérdést. Felállították a Honvédelmi Minisztérium VIII. Csoportját „a testnevelési és sport vonatkozású ügyek intézésére”. Mindebből az következett, hogy levente szervezet egyre inkább a hadsereg bujtatott kiképzőterepe lett. Jelenlegi információink alapján nem tudni pontosan, mikor kezdődtek meg a leventeképzések településünkön, az egyetlen biztos információ Farkas Ágota 1990-ben íródott szakdolgozta, mely Szathmáry László egykori füzéri tanító (kántortanító) életét taglalja. Szathmáry László 1910. január 18-án született Miskolcon, az iskolái elvégzése után önkéntes katonai szolgáltra vonult be ahonnan hadnagyként szerelt le. 1935-ben helyettes tanítóvá nevezték ki településünkre, az akkor állami népiskolában, sok fontos tevékenységének egyik része volt a leventeképzés, melyet, mint levente parancsnok látott el. A második világháborúban több alkalommal történt meg behívása, míg 1941-ben leszerelték főhadnagyi rendfokozattal, ezt követően folytatta tanítói munkáját az iskolában. A háború befejezését követően egészen, 1966-ig tanítóként élt településünkön.

Lupis Elek visszaemlékezése: „A leventék felszerelése azok számára, akik nem tudták megfizetni egyszerűen köznapi viseletük volt, akik meg tudták fizetni azok elkészítették az egyenruhájukat, de levente sapkát mindenki kapott. A kiképzés során az Akasztó-hegy, és a legelőt használták, mely során volt céllövészet, torna, harcászat, ének, futball. Az iskolaudvaron volt a gyülekező onnan nótával vonultak ki a kiképzés helyére, majd a kiképzés végén az iskolaudvarra vonultak be. A füzéri levente képzés része volt a vallásosságra való nevelés ennek keretében Húsvét napján a leventék vigyázták a római-katolikus templomban krisztus sírját.”

Laczkó Ilona visszaemlékezése: „Az Akasztó hegyen volt a futballpálya, odajártunk drukkolni, ott voltak a majálisok, itt volt a fiúknak a zsákba futás, lekváros kenyérevés. Tornaóránk is itt volt, ez egy nagy tisztás, nagy területen, labdáztunk, ott vonatoztunk az egész réten.. Volt, amikor nyáron ott táboroztak a Ludovikás katonák, lovaik is voltak, a faluban a kovácsnál patkoltak, ha kellett. A falubeli fiatalokkal barátkoztak, voltak cigányzenészek, alkalom volt a bálokra. Ott képezték ki a leventéket, ott gyakoroltak, oktatóik hollóháziak voltak: Simkó József és Hraboszki nevezetű, aki állítólag könyvet is írt erről. Fűzéri oktató is volt, Gergely Miklós bácsi./a hollóháziak előtt/, de oktató volt a Szatmári László Kántortanító is. A leventék 16 éves korú fiúk lehettek, katonaság előtt képezték ki őket, fából volt faragva a puskájuk, készen vették valahonnan. A mostani buszmegállónál, az Emléknél lévő gesztenyefákat ők ültették úgy hallottuk. A trianoni emléket, a sírhantot is ők építették, Nagy Magyarországot ábrázolta az elszakadt országrészekkel, meszelt fehér kövekkel ki volt rakva körbe és az elszakadt részekre rá volt rakva, hogy „Nem, nem, soha!”. Körül ültetve sok-sok virággal, a leventék ápolták. Iskolás gyerekek március 15.-én ott tartottuk az ünnepélyt, ünnepi ruhába indultunk az iskolából, fehér puffos ujjú blúzba, sötétkék szoknyába, piros aranysujtásos pruszlikba, fehér harisnyába, fekete pántos lakkcipőbe. A fiúk fekete nadrág, fekete mellény, fehér ing. A leventék álltak ott őrségben.”

Fotók: Kovács Jenő, Pásztor Ágnes, Farkas Ágota
Forrás: Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör, Lupis Elek, Horváth Ilona

Fűzéri lovas bandérium

A füzéri Lovas bandérium elnevezés a kialakulási korszak katonai elnevezését takarja (lovasokból álló hadsereg, díszsereg). A település esetében a díszsereg kifejezés fele meg legjobban. Elsődlegesen kiemelt ünnepeken – mai napig is egyházi főméltóság fogadása- jutottak szerephez. Öltözetük az ünnepi parasztos viselet, fekete csizma, fehér ing, mellény (melynek díszítése nem volt egységes a kezdeti időkben), a lovat többnyire szőrén, csak egy lópokróccal takarva ülték meg. Jellegzetes viseletük a kalapba tűzött Árvalányhaj. A növény jellegzetesség hogy megtalálható bármely részén Magyarországnak. Díszítő eleme, a lakásoknak, néptáncosoknak, stb. , nálunk a bandérium jellegzetes éke lett. Régebben a vezetőt a többiek soraiból kiemelte a fekete pitykés mente.

Amint írtam nálunk, ünnepi alkalommal ültek lóra a falu férfiai, ez az ünnep a faluba érkező egyházi méltóság – püspök, vagy annak helyettese – aki a gyermekek bérmálására érkezett. A lovasok egyházi zászlókat vittek magukkal és a falu alatt található keresztnél vártákbe az egyházi méltóságot. Ez mivel régebben a Füzér és Füzérkomlós közötti út ott vezetet el az un.Kálnási kereszt volt, majd a mai műút mellett található Gábor kereszt lett. Egészen a templomig vezették fel a menetet –melynek részeként a falu előljárói, kenyérrel, sóval és borral fogadta –ahol a bérmálást követően a parókián közös vendéglátást is kaptak. Majd a távozó egyházi méltóságot elkisérték a keresztig.

A lovak a helybéliek lovai voltak, vagyis elsősorban erdei és mezzőgazdasági munkára alkalmazták őket, de minden helybéli fiatal megtanulta a lovaglást is. Ma már sajnos kevés ló található füzéren, így egyre csökken a lovasok száma. A ruházat is egységesítésre került , és megjelent a nemzeti színű szalag a kalapon, valamint a nemzeti zászló is. Tóth Preszuly Gyula bácsi volt az egyik olyan lovasunk – kürtösként szolgált a seregben – aki egészen egészségi állapota romlásáig vezette a bandériumot. Szerencsére még vannak néhányan akik évente vállalva a nemkis büszkeségre okot adó kilovaglást hagyományból, őseik tisztelére évről-évre végrehajtják.



Forrás: Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti kör
Fotó: Pásztor Ágnes, Kovács Jenő, Tóth Zsuzsanna







Fűzéri Pávakör

Az együttes 35 éve, 1977. március 12-én alakult. Engi István, a KOTA megyei titkára segítségével készült fel a Pávakör a Létavértesi Országos Minősítő Versenyre. A fellépés 1978. december 12-én nagy sikert aratott. Azóta számtalan szebbnél szebb sikerek, kiváló elismerések, kitüntetések fémjelzik az együttes útját. Kétszer szerezték meg az Arany Páva díjat, kilenc esetben pedig az Országos Kiváló Együttes címet. Idén -2012-benJásdon, az Országos Szlovák Önkormányzat kitüntetését vehették át, a szlovák hagyományok megőrzéséért és ápolásáért. Ács István későbbi egri segédpüspök füzéri szolgálata idején nagy lelkesedéssel és szakmai hozzáértéssel segítette a Pávakör munkáját. A jelenlegi tagok folytatják a megkezdett munkát, sikerrel tartva életben a községi hagyományokat és a helyi kultúrát.

2009 tagnévsor:
Balogh Mátyásné, Bodnár Andrásné, Kálnási Mihályné, Kovács Mátyásné, Kretovics Imre, Magyari Lászlóné, Molnár István, Novák Gyula, Novák Gyuláné, Novák Imre, Novák Imréné, Novák János, Pásztor Gyula, Takács Imréné, Tóth Gábor, Tóth Gyuláné







Fűzéri színjátszó csoport

Galáris Amatőr Színjátszó Csoport

A Színjátszó Csoport 2003-ban alakult, főként helyben élő fiatalok közreműködésével. A csoport célja a népi hagyományok ápolása, a kulturális értékek átörökítése valamint a szabadidő hasznos eltöltése. A népies motívum már a csoport névválasztásában is megjelenik. A galáris nem más, mint a gyöngyből kirakott nyaklánc őse. A nyakláncon díszlő szemek szimbolizálják a tagokat, akiknek együttes munkája adja a kulturális értéket. A 15 tagú csoport elsősorban a parasztkomédiákat és humoros történeteket kedveli, amiket szívesen oszt meg a közönséggel is. A még nem bejegyzett önálló egyesület 2004-ben egy 30 éves darabot mutatott be a nagyközönségnek. Oscar Wilde: „A kísértet házhoz jön” című komédia azért nagyon emlékezetes alakítás, mert a jelenlegi tagok szülei egykor ugyancsak színre vitték a közel két órás művet. 2007-ben az a megtiszteltetés érte Füzért, és a Színjátszó Csoportot, hogy a Menjünk Világgá Utazás Kiállítás kiemelt díszvendégei voltak, ahol sikeres fellépéssel örvendeztették meg a közönséget. A csoport a füzéri rendezvények állandó résztvevője, de fiatalok révén szívesen mulattatják az őket vendégül látó szomszédos települések lakosságát is. Az alábbi fényképek Z 1980-as években működő szinjátszokról készült, mely jogosan nevezhető a mai Galáris Amatőr Színjátszó Csoport elődjének.

























Betlehemes

Füzér község életében a betlehemes hagyomány közel 100 éves múltra tekint vissza. A pásztorjátékszövege szájhagyomány útján terjedt apáról fiúra, míg az 1950-es években az akkori betlehemesek legyezték a máig fennmaradt, értékekkel teli darabot. A 20 perces történet a pásztorok beszélgetése, akik Jézus Krisztus születését mesélik el karácsonyi énekekkel vegyítve. A füzéri lakosok nagyon büszkék arra, hogy 1957 óta egy olyan karácsony sem maradt el a községben, melyen ne lettek volna betlehemesek.

A darabnak 5 szereplője van:
  • Fedor – első pásztor
  • Angyal –
  • Sta – második pásztor
  • Kuba – harmadik pásztor
  • Stari – juhász
A pásztorok és az angyal öltözete általában egyezik. Ragyogó fekete csizma, ráncos fehér gatya. Ing: Juhászing széles ujjú, az alján csipke, az ing szabadon van, tehát a gatyán kívül. Az ingen keresztül, két vállról a szemközi hónaljon át kb. 5 cm széles színes szalag keresztbe fut, s a hónalj alatt van összekapcsolva, onnan csüng alá.(Az angyal szalagjainak a színei: halványak) Régebben általában rózsákkal hímzett szalagok voltak, ma már a különböző színek a dominánsak.

A fejeken: kb. 30-40 cm magas, díszített, henger alakú papírsüveg, ami fent nyitott. A süveg tetején nemzetiszínű szalag fut / de lehet más színben is / melynek végei lecsüngnek. A süvegekre angyalfejek, csillagok vannak ragasztva. A pásztorok kezében erős, esztergályozott, piros színre festett, kb. 120-130 cm magas botok vannak. A botokon keresztvas behajlított végen csengők szólnak. Az angyal kezében csengő és a betlehemes van.

Juhász: lábán csizma, felette alsóruha kitömve szalmával, fölötte térdig lógó, szőrével kifordított bá-ránybőrködmön. Fején báránybőr, kifordított sapka. A sapkára erősítve egy hosszú posztból (vörös) készült orr, melybe hosszú gombostűk vannak szúrva, hogy elriassza a kíváncsiskodókat. Kezében fabalta. A ködmön alatt hátul derékszíjon kolomp, a szíjon elöl kulacsok (4-5) és egy tölcsér (a kapott bor, pálinka beöntésére), bal oldalán a vállán átvetve vászontarisznya.

A betlehemes játék egy vallási játék mely megőrizte a római-katolikus elbeszélést, de sajátságos helyi népiszokásokat vegyít bele. Ez megmutatkozik pásztorok elnevezéseiben, ill. a viselt ruházatukban is. A „Stari” szó jelentése „Öreg, idős”, jelegzetesen, tót jövevény szó, nem véletelen hogy ma már szlovák nyelvnek mondva amíg voltak idősek fennmaradt az előadás módjában is.. A Stari öltözete, hasonló a Duna vidéki (Mohácsi) Busó járás során hasz-nált maszkokra, ám míg ott télűző szerepe van, itt ennek oka nem maradt fent. Megjegyzendő hogy a Stari nem mehet be a templomba, míg a pásztorok szer-ves részei a karácsonyi szent miséknek. A Stari az ajtóban állva a be és kimenő embereket-férfiakat kissé erősebben- nőket gyengéden a kezében lévő fabaltá-val úgymond megfenyíti. A betlehemesek a karácsonyi ünnepek során, először az éjféli szentmisén mutatták meg magukat a falu lakóinak, a templomba bevonulva, énekelve, az oltár elé vonulnak, fejet hajtanak, majd az oltár, két oldalán foglalják el helyüket. Süvegüket, mely jellegzetesen hosszú csőszerű, nem vették le a mise folyamán, csak pld. térdepelésnél. A szentmise végén ismét felsorakoznak, az oltár előtt fejet hajtanak, de itt már a nép éneke kíséri ki őket. Betlehemes bárki nem lehetet, erős énekhang, jó kiállás, és természete-sen vallásosság kellett, hozzá. Sokszor, ha több fiú volt egy családban egymás-nak adták át a helyet a csapatban. Nős férfi kivételes esetben lehetet tag, első-sorban a Stari volt, akit nősök játszottak. Az ünnepek alatt a betlehemesek egy közös helyen laktak erősítve a csa-pat mai nyelven szólva szellemét, de hát jó barátok is voltak valójában. Karácsony napjaiban saját családjaik, ill. felkérés szerint látogatták végig a falu lakóit, ahol előadták a betlehemes játékot. Cserébe enni, inni kaptak, ill. pénzt is. A betlehemesek utoljára a december 31. év végi hálaadási szentmisén je-lentek majd a ruhák visszakerültek a tárolási helyükre, ahonnan a következő karácsonyi ünnepekre vették csak elő.










Tesztelve Chrome 40.0, utolsó módosítás: 2015-3-31 22:36