Infobox



Oldal letöltve: 1
Eddigi látogatók: 1
A mai oldalletöltés: 0
A mai látogatók: 0

Szponzoraink:
Füzérért Alapítvány Nimród vadászbolt Sátoraljaújhely - Fazekas László vállalkozó Észak-Magyarországi Hadtörténeti Egyesület Abaúj Várvitézei Abaújvár Jövőjéért Egyesület Hercegkút község önkormányzata Erdélyi Kutatócsoport Egyesület Magyar Tartalékosok Országos Szövetsége B-A-Z Megyei Szervezete M.kir.106. Honvéd Tüzér Üteg Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Füzéri Várgondnokság


Falutörténet

                A füzéri vár alatt lévő faluban, vagyis  váralján az 1620-ben készült inventáriumban olvashatunk a  kuttnalvalo udvarhaznal” lévő részben a „ Szenes hazban  (vár alatti nemesi kuria) cím szóval összeírást az épületről annak tartozékairól.:

- vagyon harom fogas                                   No.3.

- vagyon locza környeslen környül,        

vagyon kar szek                                                              No.2.

- vagyon negy szeghü asztal                      No.1.

- vagyon nyoszollya                                       No.1.

- vagyon ablakra valo tabla öregh            No.6.

- vagyon kis deszkas paraszt,

pohar szek                                                        No.1.

- vagyon üres lada                                          No.1.

- vagyon azon az hazon övegh ablak      No.2.

- vagyon az ablakon kívül vas rostély,

és deszka tablak                                             No.1

- vagyon abbul a hazbul kijaro,

arnyék szek és azon ajto                             No.1.

- vagyon az hazonis pelehes ajto             No.1.

 

Ebedleö házban:

- vagyon fogas                                                 No.3.

- vagyon negy szeghö asztal                      No.1

- vagyon környeslen környül loczak,

vagyon paraszt szek tamasztek nelkül   No.2.

- vagyon pohar szek                                      No.1.

- vagyon zöld kalhas kemencze                                No.1.

-vagyon azon az hazon övegh ablak       No.3.

-vagyon az ablakon kívül, vas rostel

és deszka tablak                                             No.1.

-vagyon azon a hazon pelehes ajto        No.1

 

Az pitvarban:

- vagyon kar szek                                            No.1.

- vagyon nyoszollya                                       No.1.

- vagyon az pitvaron pelehes ajto           No.1.

 

Az örögh elseö hazban:

- vagyon környes környül valo fogas      No.1.

- vagyon negy szeghü asztal                      No.1.

- vagyon pohar szek                                      No.1.

- vagyon tarka kálhas kemencze                              No.1.

- vagyon környes környül valo locza,

vagyon ezen az hazon pelehes ajto        No.1.

- vagyon övegh ablak                                    No.4.

- vagyon az ablakon kívül valo vas

rostély, és deszka tablak                             No.4.

 

Az udvarházhoz tartozott ezen kívül, sütőház, konyha, konyha végében egy kisház, tornác, istállók, istállók végén pince, sörnevelő ház, keverőház (benne kemence, árpa és aszúárpát találtak).

Ma a parókia épülete az egykori Dessewffy kúria (stílusa miatt inkább későbbi lehet), amit azonosíthatnánk az egykori udvarházzal, ennek az épületnek- mármint az udvarháznak - a sorsa szorosan összefüggött a vár sorsával.

A későfeudalizmus - H. Takács Marianna által irt Magyarországi Udvarházak és Kastélyok című művében - kezdetének a Mohácsi csatavesztést, míg végének a Rákóczi-szabadság harcot határozza meg. Számunkra ez azért fontos, mert megállapításai alapján ekkorra tehetnénk az udvarház építésének korszakát. Más adatok alapján tudjuk, hogy ebben az időszakban, a várban is folytak építkezések, így nem zárható ki az, sem hogy párhuzamosan folyt az építkezés. H. Takács Marianna szerint a familiáris kötöttség lazulása, ill. akár megszakítása eredményezte az udvarházak, kastélyok építését. Mivel a vár, mint védelmi eszköz, rendelkezésre állt ezért Füzér esetében, nem elsősorban ez eredményezhette a megépítését, vagy legalábbis nem a vár tulajdonosa építhette. Bár nem tudjuk, mégis elképzelhető az, hogy a településen élhettek nemesek- falubíró, stb.-, akik adott esetbe, saját vagyona védelme érdekében a vár közelébe építkezett.

Ennek a legjobban a ma ismert Párkányrét felelne meg, nem is olyan régen megtalálták a pincét (pincéket), jégvermet, kemencéket ezen a részen. Mivel az ismert alsóvár ennél magasabban helyezkedik el, ezt valamivel védeni is kellett, ha a vár ura építette, akkor, erre egy udvarház meg is felelhetett, mondjuk egy cölöp/palánkkerítés védelmében. Ez az udvarház valószínűleg részben vagy egészben fából készült, ezért nem maradhatott nyoma, bár az alsóvár pontos helye is hosszú kutatás eredményeként lett meg.

Az 1620-ban készült összeírás után, még 1644, 1665, 1668, 1671, 1672, 1673, 1675, 1676, 1678, 1679, 1680-ban találjuk meg a nemesi udvarház említését. Mivel a várról korábbi összeírást még nem találtunk ezért az építését valamikor 1600-as évek elejére is datálhatnánk. Ekkora a vár már elvesztette eredeti funkcióját, tehát ebben az esetben már a vár állapotának romlása eredményezte az udvarház építését.

Ezen összeírások sajnos arról is képet adnak, hogyan romlott a vár és egyben az udvarház állapota, a tulajdonosok (sokszor egy időben több tulajdonos is volt) a várhoz tartozó településeket eladták, vagy elzálogosították.

 

A Károlyi család (1686 márciusában kapják meg a füzéri uradalmat) levéltárban található oklevelek alapján a település egykori gazdasági tevékenységét is nyomon követhetjük, 1742-ben 11 fő jobbágy volt füzéren. Egy 1826-ban készült összeírásban az alábbi adatokra találhatunk:”31 egész telken 52 házas gazda, 22 házas és 4 házatlan zsellér lakik. A földek 24hold szántóföldből, 8 kaszavágó rétből, összesen tehát 32 hold fölből áll, a belsőtelken kívül.  A lakosok magyar, tót, és orosz, vallásukra nézve római. és görög. katolikusok, valamint reformátusok. A községnek külön erdeje nincs, hanem tűzi és házra való fát a határbeli erdőkből kapnak, melyért cserébe ölfát vágnak és hordanak az uraságnak. Urasági földek a helység határában 11 4/8 hold szántóföld, a korcsmához 6 3/8 szántóföld, és 1 6/8 rét, a malomhoz 6 3/8 szántföld, és 1 2/8 rét.

 

1868-ban készült összeírásban név szerint találhatjuk az alábbiakat:

 

1. Köbölkúti György, kassai és füzéri jószággond-viselő.

2. Szabó Mihály ispán.

3. Korponayné majorasszony.

4. Lengyel Jakab kertész.

5. Béres Tamás béres.

6. Nyimeth Mihály béres.

7. Szabó Gyurka béresinas.

8. Szebeni Nagy György szabados (lóháton szolgál).

9. Lipcsei Jakab deák kulcsár.

10. Török János disznópásztor.

11. Kovács János kovács.

12. Török Jánosné korcsmáros.

 

Károlyi László halálával a füzéri javak csak fiúágra szálltak. A lapispataki donatio is csak fiúágra szólt ugyan, de a beteg László kérte fiát, hogy a két leányt is hagyja ebben örökölni. Így háromfelé ment a lapispataki jószág: Sándor, Judit és Évára, de Füzért Sándor magának tartotta 1689 február 27.2 Mindjárt úrbért is készíttetett róla, 1689 márczius 1., 2., 3-án melynek kivonatja :

Füzér: itt 14 jobbágy, 7 özvegy, 11 zsellér, 8 szökött jobbágy és 12 pusztahely volt. Erdeje az Akasztó, a Hollóházi, a Bábahegy”.

                1880-ban az akkori füzéri plébános összeírást készített az egyházi javakról, ebben felsorolja a földeket, az egyházi bevételeket és a filiához tartozó településekről is említést tesz. 

„A füzéri jelenlegi Paróchiális épűlet, épűlt 1802ik évben. Méltóságos gróf Károlyi család által – száraz egészséges helyen -  a Templom közelében, s eléggé kényelmes. Van benne 3 szoba a plébános részére, egy cseléd szoba, egy konyha skamra, alól egy kis boros pince s egy külső pince, melynek tetejére 1871 évben építetett a magtár. Van két rendebeli istálló és egy szekér-szin, egy faraktár, sertés és aprómarha tartó hely, s egy 1854 évben kőböl épűlt csűr.”

A kántor tanitóról az alábbiakat olvashatjuk:

„A fűzéri rom.kath. kántorság s Iskola hihetőleg a paróchiával egy korú, a jelenlegi épület 1800 körűl épült, mindjárt a templom közelében dél nyugatnak. Van benne a tanitó részére 2 szoba, 1 hideg konyha, 1 pince, istálló és csűr. Jelenleg az épületek jó karban vannak.”

Nézzük az iskolát:

„A fűzéri iskola egy fedél alatt van a kántortanitólakással, a tanterem az épület délnyugati részén van; egészséges, száraz és elégvilágos; kivan padozva s elkülönitet padokkal és legszükségesebb tanszerekkel ellátva, s elegendő a tanoncok befogadására.”

Legvégül a harangozó:

„A fűzéri róm.kath. harangozói állás ki egyszersmind egyházi hihetőleg a parochia rendezésével egykorú, már régi időtöl fogva bírt némi csekély ingatlanokkal. ezen birtok állapotban találta őt 1812 Visitátió Canonica. A fűzéri harangozó ház fekszik a templom közelében nyugatra kőbölépült s szalmával fedett ház, 1854 épült. Van egy lakó szobája, hidegkonyhája, kamrája, istáloja és kis fészere. Az épület jó karban van.”

 

A  malom:

 

            A leírások szerint volt vízimalom, bár ezt a korabeli adatok csak szórványban említik, pld. 1567 szeptemberében készült összeírás ahol, a malom éves jövedelmét köbölben adják meg.  Sajnos a patak meder az elmúlt egy évszázadban annyira beépült, hogy nyoma nem maradt az egykori malomnak, feltételezés alapján a mai Kossuth utca alsóbb szakaszán, ott ahol ma az iskola előtti híd alatt vízlépcső is látható. A malom egykori őrlőköve ma Hollóházán egy családi háznál található meg, vízellátását a mai Árpád utca felől is biztosíthatták onnan a malomkerékre rávezetve a vizet. Jelentősége a vár központi szerepének csökkenésével arányosan veszet el, majd végérvényesen megszűnt, s legvégül a pálházi malom vette át helyét. Mindenesetre az tény hogy a két világháború között már csak a pálházi malom, szolgálta ki a falu igényeit.

               



Tesztelve Chrome 40.0, utolsó módosítás: 2015-3-31 20:36