Infobox



Oldal letöltve: 1
Eddigi látogatók: 1
A mai oldalletöltés: 0
A mai látogatók: 0

Szponzoraink:
Füzérért Alapítvány Nimród vadászbolt Sátoraljaújhely - Fazekas László vállalkozó Észak-Magyarországi Hadtörténeti Egyesület Abaúj Várvitézei Abaújvár Jövőjéért Egyesület Hercegkút község önkormányzata Erdélyi Kutatócsoport Egyesület Magyar Tartalékosok Országos Szövetsége B-A-Z Megyei Szervezete M.kir.106. Honvéd Tüzér Üteg Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Füzéri Várgondnokság


Hadtörténelmi írások

Rákóczi Szabadságharc

1703.05.06-1711.05.01

 

Lengyelország déli részén Brezán várában II. Rákóczi Ferenc megállapodást kötött az Északkelet-Magyarországon szervezkedő Esze Tamással, hogy velük együtt indít harcot az ország szabadságának elnyerése érdekében az uralkodó Habsburg ház ellen.

Rákóczi Ferenc a felkelők vezetőinek, megbízóleveleket, sereggyűjtő felhatalmazást, és zászlókat, kiáltványokat ad, ezzel megkezdődik a szabadságharc.

1703.május 21-22-én Tarpa, Vári és Beregszász piacán kibontották a „Cum Deo pro Patria et Libertate” zászlókat (jelentése: Istennel a hazáért és szabadságért).

Az 1703.május 6. és 12. keltezésű kiáltványok tekintet nélkül, hogy gazdag vagy szegény, nemes vagy jobbágy, fegyverviselő vagy otthonlakos, protestáns vagy katolikus mindenkit a fegyverfogásra szólít fel.

„városok, faluk, helységek, vagy közemberek, ha föltámadnak, fegyvert fognak mind maguk mind jövendő maradíkok minden adózások terhe s a földesurak hatalmából örökösen fölszabadíttatnak.”

1704 a konföderáció megalakulásának éve.

A szabadságharc indokai: a Habsburgok semmibe veszik az ország törvényeit, súlyos adókkal terhelik a lakosságot, a kereskedelmet elvették, a só árát megfizethetetlenül magasra emelték, a szabadvallás gyakorlást megszüntették, a gazdagok érdekeit helyezték előtérbe.

A Habsburg ház a kezdeti álomból riadva, elküldi Savoyai Jenő herceget Pozsonyba, aki általános amnesztiát, adócsökkentést, és tárgyalásokat hirdet, de közben csapatösszevonásokkal igyekszik a háttérben fegyveresen megoldani a problémát.

Anna angol királynő felajánlja a közvetítést Lipót császár és Rákóczi között. XIV Lajos viszont a számára kedvező (az Európában zajló hadi és politikai csatározások miatt) helyzetet felismerve szövetségre törekszik és ezért havi 10.000 tallért utaltat ki Magyarországnak. Ezen kívül utasítja a bajor szövetségesét, hogy törjenek előre kelet felé és vegyék fel a kapcsolatot Rákóczival, Bécset zárják körül. 1704.augusztus 13-án az egyesült bajor – francia seregek vereséget szenvednek Höchstadt-Blenheiminél!

1704.december 26. Nagyszombat vesztes csata.

1705. május 5-én I. Lipót meghalt, a trónt I. József veszi át, ki elődjével szemben hajlandó tárgyalni Rákóczi Ferenccel, de közben Herbeville marsallt utasítja, hogy vonuljon Erdélybe Rabutin megsegítésére.

1705. augusztus 11. Pudmericnél vesztes csata.

1705. szeptember 12-én megnyílik a Szécsényi országgyűlés, megalakítják a Senatust mint kormányzás legfelsőbb szintjét, törvénykeznek a katonaságról, a szabadvallás gyakorlásról, létrehozzák a Gazdasági Tanácsot. Valamennyien felesküdnek a Vezérlő Fejedelem Rákóczi Ferenc hűségére.

1705. novenber2-án „Vak” Bottyán János tábornok át kell a Dunán, hogy elfoglalja a dunántúli részeket. 1705. december 27-ig elfoglalta Földvárt, Simontornyát, Tata és Pápa várát, de mindez kevés volt mert Rákóczi Zsibónál csatát vesztet, és a császáriak bevonultak Erdélybe. Ennek hatására viszont az erdélyi rendek Huszt várában konföderációt kötöttek Rákóczi államával.

1707 áprilisában a marosvásárhelyi országgyűlés beiktatta Rákóczit a fejedelmi méltóságba!

Mindeközben az ország elsősorban gazdasági válságban volt, ezért további intézkedésekkel próbálták stabilizálni, hogy a további harcokhoz megfelelően megerősödjön. A rézpolturák hamisítását próbálták megakadályozni és a felvidéken erősítették az ezüst pénzverőket, az áruforgalmat növelni, az adó rendszert gyökereiben megváltoztatni akarták.

1707.május 24-június 18. között zajló ónodi országgyűlésen ez fegyveres harchoz is vezetet a rendek között, mivel a nemesek féltették az adómentességüket. Ennek ellenére megszavazták, hogy mindenki jövedelmének megfelelően adózzon. Itt fogadták el a „Regulamentum Universale” nevet viselő hadi törvénykönyvet, mellyel a hadsereget a társadalmi rendtől elválasztották.

A szabadságharc egész ideje alatt Rákóczi az európai udvarokkal folyamatos diplomáciai kapcsolatokra törekedett, ennek volt köszönhető az 1706 nyarán lezajló nagyszombati tárgyalás, mely nem vezetett eredményre, mivel Rákóczi/érhetően és jogosan/ ragaszkodott ahhoz, hogy a fejedelemség tartsa meg államiságát.

 Azok az elképzelések, melyek az európai országok uralkodóival történő egyezség keretében szavatolták volna Magyarország jogait, sajnos nem jöhettek létre és nem Rákóczi, hanem az adott politikai helyzet miatt. Ebben az időben szinte mindenki mindenkivel hadban állt, oroszok a svédekkel, franciák a Habsburgokkal, a törököknek belső viszályok okoztak problémát, így egyikük sem segített a magyaroknak.

1708 nyarán Rákóczi Szilézia ellen indult, ám Trencsénnél szerencsétlen módón vereséget szenvedet ( maga is megsebesült).

1709-ben a pestis pusztított Európában, és a hadban álló hatalmak a hágai (1709), valamint a gertuydenbergi (1710) tárgyalásokkal igyekeztek lezárni vitáikat.

„Itt álunk a szabadság kialvó gyertyáival” írta 1710.augusztus 19-én, Anna angol királynőnek, ekkor dőlt el hogy megkezdik a béketárgyalásokat József császárral.

Ám Savoyai Jenő herceg csak a fegyverekkel elért békét akarta, ám a pestis őket is tizedelte, s a magyar haderő visszavonult a Tiszántúlra ahol megpróbálták soraikat rendezni.

József császár a magyar Pálffy János tábornagyot nevezte ki a magyarországi főerők parancsnokának, és egyben amnesztiát hirdetett. Rákóczi fejedelem államhatalmi szinten vagyis belefoglalva az összeurópai béke rendjébe Magyarországot is, kívánta befejezni a szabadságharcot.

Pálffyval való tárgyalását ekként zárta: „ami az én személyemet illeti, én abban nem veszek részt (mármint elfogadni a császár ajánlatát) mert jól tudom, hogy a császár miniszterei nem engedik majd, hogy a nemzet a szerződés gyümölcseit élvezhesse, és így egy napon majd hazám árulójának tekinthetnek, aki a személyes érdekeit előnyben részesítette a nemzet érdekeivel szemben.”

A Salánkon tanácskozó erdélyi és királyságbeli csonka rendi testület ragaszkodott a szécsényi törvényben megszabott garanciális tárgyaláshoz ezért úgy döntött, hogy a szenátus és a fejedelem Lengyelországban várja meg a tárgyalások végét. Rákóczi fejdelem Károlyi grófra bízta a főparancsnoki, és Sennyei Istvánra a politikai hatalmat. Károlyit eskü kötelezte, hogy Rákóczi tudta nélkül nem köt békét, ám ő március 14-én elfogadta Pálffy ajánlatát.

1711. április 17-én meghalt József császár, Károlyi április 29-re hadiszemlét és rendi gyűlést hívott össze Szatmárra és itt a majtényi síkon 140 zászlót szúrtak földbe és esküdtek hűséget a halott királynak!

II. Károly hogy Rákóczi ne folytassa a harcot, kedvezményeket osztott, még Rákóczi is biztatta híveit menjenek haza Lengyelországból, ő maga Franciaországba megy, hogy továbbra is megpróbálja az összeurópai békébe foglalni Magyarországot.

Ám ez már mind késő volt 1714-ben békét köt egymással a francia és habsburg uralkodó, Rákóczi előbb Grobois-ban a kamalduli szerzetesek közt lel menedékre, majd Rodostóban a vele tartó híveivel letelepszik. Később így foglalta össze a szabadságharc bukásának okait:

„Bárki itélend a magyar ügyekről, a háboru szerencsés kezdetét az ellenség fölötte nagy óvatosságának tulajdoníthatja, és annak, hogy az erősségek és helyőrségek nagyon rosszul valának ellátva és még rosszabbul védelmezve. A háboruszerencsétlen végének okául pedig a nemzet tapasztalatlanságát s tudatlanságát, a fegyver és pénz hiányát – amelyek a hadakozás idegei, – a pestist és a francia udvar által nyujtott segedelem csekélységét tulajdonítandja”.

 

1735.április 8-án teste megpihen, és testének belső részeit a rodostói görög templomban, szívét Franciaországban, (Párizstól délre) Yerres város templomának temetőkertjében temették el. Amely fölé 1737-ben a kolostor priorja ezt a feliratot vésette latinul:

 

 „E kolostor temetőjében fekszik a szent életű II. Rákóczi Ferencnek, Isten kegyelméből a szent római birodalom hercegének, Erdély fejedelmének, a magyar királyság részei urának s a székelyek grófjának szent szíve, ki az isteni gondviselés csodálatos rendeléséből az élet különféle viszontagságain keresztül vezéreltetve, elnyugodott az Úrban, a Boszporusz melletti Rodostóban, a világ üdvének 1735. évében, április hónap 8. napján, életének 59. esztendejében.



Tesztelve Chrome 40.0, utolsó módosítás: 2015-3-31 20:36