Infobox



Oldal letöltve: 1
Eddigi látogatók: 1
A mai oldalletöltés: 0
A mai látogatók: 0

Szponzoraink:
Füzérért Alapítvány Nimród vadászbolt Sátoraljaújhely - Fazekas László vállalkozó Észak-Magyarországi Hadtörténeti Egyesület Abaúj Várvitézei Abaújvár Jövőjéért Egyesület Hercegkút község önkormányzata Erdélyi Kutatócsoport Egyesület Magyar Tartalékosok Országos Szövetsége B-A-Z Megyei Szervezete M.kir.106. Honvéd Tüzér Üteg Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Füzéri Várgondnokság


Kultúra

vissza

Leventeképzés füzéren

 

                Előzmények:

                               A Trianoni békediktátum megtiltotta Magyarországnak a hadkötelezettségen alapuló katonai szolgálatteljesítést, ezért a kormány egyik intézkedése 1921-ben létrehozta a Levente-mozgalmat. (1921.LIII. tc.). Ennek végrehajtási utasítása 900/1924.sz.VKM rendelet kimondja,  a Levente Egyesületlétrehozását, egyben elrendeli minden iskolát elhagyó ifjú 21. életévét betöltéséig, köteles részt venni leventeképzésben. A képzés során legalább öt hónapon keresztül, heti két órában, és legfeljebb nyolc hónapon át heti két órában és egy délután két órában testgyakorlást végezni kötelesek.

800/1935. sz. rendelete az alábbiak szerint módosítja:

„1. § A testgyakorlásra kötelezett leventeifjakkötelesek legalább 8 hónapon, és legfeljebb 9 hónapon keresztül heti 3 órán át testgyakorlást végezni...

3. § A testgyakorlásra kötelezett leventeifjak kötelesek vallásfelekezetük rendes istentiszteletén részt venni...

5. § ...a mulasztót... a testnevelési bizottság, figyelmeztetésben, ismételt mulasztás esetében dorgálásban részesíti...” 

A VKM 1943. évi 9800/sz. rendelete értelmében lányok is csatlakozhattak:

„1. § (1) Aleventeleány-mozgalom célja, hogy a leányifjúságot a hagyományos női erények szellemében való nevelés útján a haza és a család szolgálatára, különösen pedig a magyar anya feladataira és a honvédelmi szolgálatra előkészítse.”

            A leventeintézmény kettős irányítás alatt működött. A felszínen nyílt a kultuszminisztérium alá rendelt Országos Testnevelési Tanács (OTI') irányította, míg a rejtett katonai szervezetet a tanács tábornoki rangú társelnöke vezette. A szakbizottság vegyesdandár-kerületenként egy kerületi testnevelési felügyelő, vármegyénként egy testnevelési felügyelő és járásonként egy testnevelési vezető elnevezéssel álcázott hivatásos tiszt közvetítésével végezte munkáját.

Az egyesületek gyakorlatain való részvételt a hatóságok a szülőkön kérték számon, és adandó alkalommal az elmaradásokért őket büntették pénzbírsággal vagy elzárással. A leventeoktatók gyakorta tényleges tisztek voltak, akik a katonaságnál megszokott gépies engedelmességet, fegyelmet várták el, és sokszor értelmetlen fizikai megpróbáltatásoknak tették ki a rájuk bízott fiatalokat. A leventemozgalom nem is volt népszerű, ezért vezetői, hogy vonzóbbá tegyék, a cserkészet néhány megoldását próbálták átvenni, de nem sok sikerrel. Ráadásul a militarista szellemnek ellenállni tudó cserkészetet magát is a Levente alá rendelték 1939-ben.

A honvédelemről szóló 1939. évi II. tc. a leventekötelezettséget kiterjesztette az iskolai ifjúságra is a levente kiképzési kötelezettséget. A katonai előképzés 1941 nyarán nyerte el végleges szervezetét, amikor a kormányzó 1941. július 18-án rendeletileg, „Legfelsőbb Elhatározás” útján „az ifjúság katonás szellemű neveléséről és a testnevelés erőteljesebb végrehajtásáról” címmel szabályozta a kérdést. Felállították a Honvédelmi Minisztérium VIII. Csoportját „a testnevelési és sport vonatkozású ügyek intézésére”. Mindebből az következett, hogy levente szervezet egyre inkább a hadsereg bujtatott kiképzőterepe lett.

Füzéri leventeképzés:

ScanImage81.jpg                Jelenlegi információink alapján nem tudni pontosan, mikor kezdődtek meg a leventeképzések településünkön, az egyetlen biztos információ Farkas Ágota 1990-ben íródott szakdolgozta, mely Szathmáry László egykori füzéri tanító (kántortanító) életét taglalja. Szathmáry László 1910. január 18-án született Miskolcon, az iskolái elvégzése után önkéntes katonai szolgáltra vonult be ahonnan hadnagyként szerelt le. 1935-ben helyettes tanítóvá nevezték ki településünkre, az akkor állami népiskolában, sok fontos tevékenységének egyik része volt a leventeképzés, melyet, mint levente parancsnok látott el.

                A második világháborúban több alkalommal történt meg behívása, míg 1941-ben leszerelték főhadnagyi rendfokozattal, ezt követően folytatta tanítói munkáját az iskolában. A háború befejezését követően egészen, 1966-ig tanítóként élt településünkön.

               

További oktatók voltak Hollóházáról Hrabovszky Miklós és a Simkó József, valamint Füzérről, Gergely János (Horváth Ilona elmondása szerint).

                A leventék felszerelése azok számára, akik nem tudták megfizetni egyszerűen köznapi viseletük volt, akik meg tudták fizetni azok elkészítették az egyenruhájukat, de levente sapkát mindenki kapott. A kiképzés során az Akasztó-hegy, és a legelőt használták, mely során volt céllövészet, torna, harcászat, ének, futball. Az iskolaudvaron volt a gyülekező onnan nótával vonultak ki a kiképzés helyére, majd a kiképzés végén az iskolaudvarra vonultak be (Lupis Elek visszaemlékezése).

A füzéri levente képzés része volt a vallásosságra való nevelés ennek keretében Húsvét napján a leventék vigyázták a római-katolikus templomban krisztus sírját.

               



Tesztelve Chrome 40.0, utolsó módosítás: 2015-3-31 20:36