Infobox



Oldal letöltve: 1
Eddigi látogatók: 1
A mai oldalletöltés: 0
A mai látogatók: 0

Szponzoraink:
Füzérért Alapítvány Nimród vadászbolt Sátoraljaújhely - Fazekas László vállalkozó Észak-Magyarországi Hadtörténeti Egyesület Abaúj Várvitézei Abaújvár Jövőjéért Egyesület Hercegkút község önkormányzata Erdélyi Kutatócsoport Egyesület Magyar Tartalékosok Országos Szövetsége B-A-Z Megyei Szervezete M.kir.106. Honvéd Tüzér Üteg Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Füzéri Várgondnokság


Vallás

A füzéri Krisztus keresztek története

         Pár nappal ezelőtt, egy kedves beszélgetést vettem fel, mikor Horváth Ilona arról mesélt nekem, hogyan éltek a füzériek a háborút megelőzően. Ekkor figyeltem fel arra, hogy nevén nevezi a településünk közelében található Jézus Krisztust a keresztfán ábrázoló, eddig számomra sem feltűnő jelképeinket.

         Még a beszélgetésünk alatt megfogalmazódott bennem, vajon milyen célból, és kik készíthették el őket? Van-e valamilyen vallási, vagy más összefüggés közöttük? Ilona néni elmondása alapján egykor május első vasárnapján, és azt követő két nap a szentmise után három kereszthez (mindig máshoz), körmenetben vonultak a lakosok, ahol a pap, áldást mondott.

         Első lépésben a parókián próbáltam adatokat gyűjteni, és ha csak, a véletlen nem segít, talán nem is találok, egy régi szekrényben több más régi irat között találtam az első információkat. Aztán rögtön megtaláltuk a következő iratot, amelyik egy másik keresztről szolgált adatokkal, igen találtuk, mert ekkor már plébánosunk is segítségemre volt.

 

4.jpgAzok kedvéért, akik településünkre látogatnak, kezdjük a bevezető ma már műút melletti un. Gábor keresztet, az 1927-ben készült kötelezvény szerint, Pásztor Péter, és neje Tóth Erzsébet vállalja, hogy a „Hosszú-föld” nevű dűlőben egy keresztet, állít fel és azt gondozza. Ennek oka, hogy öröklés útján kapták ezt a földet, néhai Lukács Gábortól, és annak néhai nejétől Tóth Máriától, a keresztet az ő lelki üdvükért állíttatták.

 

 

7.jpgMásodik keresztünk, folytatva az utunkat a község központja felé, a községi temetőben lévő ravatalozóval átellenben található, a Pusztafaluba vezető műút mellett. Ennek céljáról, állításának okáról csak az a feltételezés ismert, mely szerint itt volt az egykori egyházi földek határa. Megemlíteném azt, hogy ezen a ponton, egykor a falu határa, a temető észak-nyugati vége volt, csak a háború után kezdték meg a ma ismert Petőfi út beépítését.

 

 

19.jpgHarmadik keresztünk a temetőben található, melyet egy nemes asszony, Praznovszky Mihály feleségének (szül. Hesz Anna), emlékére állították utódai 1841-ben, ekkor ezt a részt használták a temetkezéseknél.

 

 

 

 

 

17.jpg

 

Negyedik kereszt szintén a temetőben található, itt van, az utolsó állomása a koporsóban nyugvónak a földi útján mielőtt elhantolják.

 

 

 

 

9.JPGAz ötödik Kereszt a templom cinterén található, ez hasonlóan az előző kereszthez latin feliratú, talán kapcsolódik a cintér egykori eredeti funkciójához (régen a templom köré temetkeztek)

 

 

 

 

 

12.jpgA hatodik kereszt a Kovácska nevű részen található, ennek neve „Jassó kereszt”, ezt a felirat szerint Jassó András készíthette (1905-ben), valószínűleg hasonló vallási okokból épült, mint a „Gábor-kereszt”.

        

 

 

 

 

 

 

 

 

15.jpgA hetedik, egy 1906-ban kiadott véghatározat mely, özv. Kálnási Györgyné (szül. Magyari Mária), valamint Kálnási Mária (valószínűleg az özvegy sógorasszonya), és Magyari András (valószínűleg testvére az özvegynek) számára szól. Az özvegy kiskorú gyermeke Kálnási András részéről gyámhatóságilag megerősítették, hogy a füzéri római-katolikus egyház részére a földtulajdonjogot, hivatkozva néhai Kálnási György akaratára átadják. Az irat lapján a földterület még Kálnási György életében az egyház tulajdonába kerülhetett, és a kereszt is felállításra került, itt csak egy megerősítés történt, hogy Kálnási András (vagyis a gyámhatóság) részéről, sincs ellenvetés.

 

 

 

Már csak egy érdekes kérdés maradt vajon összefüggnek-e egymással a keresztek?

Talán nem tévedek nagyot, ha kijelentem, hogy nem függnek össze!

Négy esetben bizonyítható, hogy egy elhunyt családtag kívánságára vagy utódai kívánságára, egy elhunyt lelki üdve miatt került megépítésre a kereszt. Három esetben valószínűleg egyházi funkciója miatt került megépítésre a kereszt, és ami mint azonosság megállapítható egyedül az, hogy mindig egy út mellé épült, ahol földjük volt az említett személyeknek. Minden esetben az előtte húzódó út felé arccal fordítva került beépítésre, hogy az előtte elhaladó emberek (még ma is), egy rövid imát elmondhassanak.

Sajnos a templom melletti esetében, történt egy hiba, néhány hozzá nem értő személynek köszönhetően, a keresztet megfordították, talán nem ártott volna egy kicsit utána olvasni a témának!

2010-09-19

                                                                  Szakály András Tamás

 

 

 

 

 

 

 

 



Tesztelve Chrome 40.0, utolsó módosítás: 2015-3-31 20:36