Infobox



Oldal letöltve: 1
Eddigi látogatók: 1
A mai oldalletöltés: 0
A mai látogatók: 0

Szponzoraink:
Füzérért Alapítvány Nimród vadászbolt Sátoraljaújhely - Fazekas László vállalkozó Észak-Magyarországi Hadtörténeti Egyesület Abaúj Várvitézei Abaújvár Jövőjéért Egyesület Hercegkút község önkormányzata Erdélyi Kutatócsoport Egyesület Magyar Tartalékosok Országos Szövetsége B-A-Z Megyei Szervezete M.kir.106. Honvéd Tüzér Üteg Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Füzéri Várgondnokság


Vár

Őrhegy vagy Füzér?

 

Tisztelt olvasom, a Füzéri vár és annak egykori uradalmával kapcsolatosan kevés oklevél maradt fenn, ezért a ma ismert adatok alapján kellene rekonstruálnunk magának a várnak építését..

Elsődlegesen figyelembe kell vennünk dr. Simon Zoltán (aki Füzér várának legjobb ismerője), adatait, írásait, valamint az általa vezetett régészeti feltárások során a leletek alapján megváltozó régi feltevéseket.

De nem szabad a gróf Károlyi család által őrzött dokumentumokat sem figyelmen kívül hagyni, jelen munka egy amatőr kutató tollából származik, így amennyiben hibás feltevést talál benne, kérem, nézzék el nekem.

Először is tudnunk kell, hogy a település neve eredetileg nem Füzér volt, hanem ez a név magának a várnak az elnevezése volt, másodsorban, mielőtt a ma ismert vár történetét papírra vetjük, fontos hogy a várhegy szomszédságában található Őrhegyet vegyük górcső alá.

1.JPGDr. Simon Zoltán egyik írásában említi ezt a valamikori erődítményt, vagy megfigyelő őrhelyet, személyesen több alkalommal jártam az említett hegycsúcson. egyik alkalommal sikerült felmérést végezni (nem ásatást!). Az itt látható ábrán ennek a felmérésnek eredményét láthatják. Ez a ma még látható földsánc nyomok alapján egy kb. min.20x35 méteres; max. 20x40 méteres cölöpökkel körbe vett erősség lehetett.

  Ma a Hegycsúcsa még mindig meredek, nem látni semmi nyomát annak, hogy hasonlóan a várhegyhez azon talajkiegyenlítést végeztek volna.  A közte és a várhegy közötti Kopaszka nevű hegy felszíne ilyen szempontból alkalmasabb lett volna erőd építésére. Hogy mégis lehetséges volna, hogy hadi értéke lett volna e helynek, azt csak azokon a feltételezéseken alapszik, mely későbbi oklevelekben leírtak alapján született.  Viszont, Gerő László” Várépítészetünk” című munkájában foglalkozik a torony nélküli védőövek kialakulásával, s mivel bronzkori lelet anyagokat találtak a 6.JPGhelyszínen mégis kellet valamilyen erősségnek állnia itt véleményem szerint.

Állítása (G. L.), szerint a neolitikum idejében egy vagy két sűrű élősövényes, vagy árkos földtöltés, cölöpsoros védelmi rendszert használtak, ennek viszont megfelelnek a helyszínen látható terep eltérések.

A honfoglalás kori magyarok a vándorlás során több néppel is érintkezésbe kerültek, vagyis láthatták és akár ostromolták is azok erődítményeit, nem volt tehát számukra ismeretlen sem a fa, sem a kővár, vagy falak. Dr. Simon Zoltán véleménye szerint, viszont a magyarság elsősorban a síkvidéki területeket foglalták el, míg a hegyvidéken továbbra is a már itt élő szláv és azok rokon népei éltek. Tehát akár ellenük (mármint a magyarok) is készülhetett az Őrhegyi erődítmény, vagy az 1100-as években alakulhatott, ki mint az itt letelepedett népcsoport számára a Ronyva völgy irányából érkező támadások jelzésére szolgáló őrhely.

Ebben az időszakban (X. század), a várépítészetre elsősorban tornyok építés volt jellemző, a francia építészet egyik eleme volt a földhalomra épített fa torony (lehetett ez is az ötlet az őrhegyi építésre).

A ma ismert Füzér várát az oklevelek alapján Vak Andronicus (aki az Abák nemzetségéből származott), II: Endre királynak eladta valamikor 1235 előtt. Mivel a vár építtetője nem ismert, de azt tudjuk, hogy a vár építése királyi engedélyhez kötött (persze ezt utólag is kiadhatta), akár Árpád házi király- vagy valamely behódolt népcsoport vezetője - is építhette (majd eladományozta). Viszont lehetet az Abák területe is ez a rész, hiszen a Hernád völgyét biztosan ők uralták, így ők is építhették a ma ismert kővárat. De a lényeges kérdés egyszerre működhetett-e mindkettő?

12.jpgErre a kérdésre csak egy esett adhatna okot, ha elfogadjuk azt a feltételezést, mely szerint IV. Béla és fia István között kirobbant harcok során Rosd nembeli Endre fia Mihály megvédte nem csak Füzér várát, hanem Temetvény (jelentése: földsánc) erősségét is. A szerint feltételezés szerint hogy egy időben csak egymáshoz legalább ilyen közel fekvő erősségeket tudott volna megvédeni talán el is kell ezt fogadnunk. A ma ismert Temetvény (Nyitra mellett) vára több mint száz kilométerre van Füzértől, így ennek is betudható az Őrhegy azonosítása Temetvénnyel. Hacsak nem valamelyik embere volt valamelyik várnak a várnagya, mert akkor máris megoldottuk a rejtélyt.

Amennyiben maradunk annál, hogy Temetvény megegyezik az őrhegyi erődítménnyel, akkor egy időben kellet használatban lenniük. Ebből kifolyólag a vár kiépítse során fokozatosan vesztette el jelentőségét az őrhegyi erősség, és a kényelmesebb kőből épült várat használta szívesebben a terület urának megbízásból az uradalmat irányító várnagy. Ez tulajdonképpen meg is felel a várak erődítmények átalakulását figyelembe véve az adott korszakban, nem csak a magyar hanem más európai országok esetében is.

A várhegyen a szikla felszín adottságait kihasználva építették meg az első falakat, felhasználva a talaj kiegyenlítése során keletkező köveket, 1.jpgennek során 1,5 méter vastag és a belső szinthez viszonyítva 5-6 méter magas falat húztak fel a szikla peremen. Valószínűleg már ekkor elkészült a kút és ciszterna, néhány belső kőépület, és faépület, elsősorban a ma palota részként ismert területen.

A következő korszakban nincs adat arról, hogy milyen építkezések folytak, csak a régészeti feltárás során előkerülő falak jellegzetességei alapján datálhatóak, újabb épületek és a kaputorony megépítése ad bizonyos támpontot.  A kaputorony megépítése után a vár jellegzetes építménnyel gazdagodott, ez a valamikor 7x7 méter alapterületű és két emelet magas torony komoly erődítést jelentett. Az addig használt várfal síkjába vágott kaput elfalazták, és a tornyon kívül konzolos - vagy fából készült- gyilokjárót is építettek, mely szerves része lett a meglévő falakon lévő gyilokjáróknak. Valamikor ekkor épülhetett a kápolna első változatta, melyet a Perényi korszakban kapta meg jelenkori állapotát. A Perényi család 1389-ben kapta meg Zsigmond királytól adományul a várat és tartozékait. A vár legszebb időszaka következett, bár a Perényiek elsősorban más tulajdonukban lévő várakban éltek, Füzér vára sem maradt ki az építésekből és fejlesztésekből. 


6.jpg

Az adatok alapján elsősorban tárház szerepet kapott a vár, itt őrizték a családi értékeket és majd a Mohácsi csatavesztés után közel egy évig a királyi korona is itt lelt nyugalmat. A Perényi család idejében a családon belül is több gazdája volt a várnak, de erősítését tovább folytatták, sőt újabb belső épületeket emeltek. Ennek során kapta meg gyakorlatilag a ma ismert formáját a vár. Az átépítések során néhol falait visszabontották és megerősítették, támfalakat építettek hozzá, ágyúk használatára, valamint azok elleni védekezésre-létre hozták a kápolna és a kaputorony közötti területen a földtöltést. Ezek a munkálatok gyakorlatilag az 1500 évek közepéig is eltarthattak, miközben a vár már, mint említettem, inkább értékek tárolására, az uradalmi javak begyűjtésére szolgált. A török korban már hadi esemény nem történt ezen a területen, az erdélyi és a királyi hadseregek nagyrészt elkerülték a tájat. Mivel a már említett Kopaszka felől támadható volt a vár, ezért ekkor kiépült a kaputorony és a mai falu felé néző alsó védőmű.  Ez a jellegzetes építmény, a terület adottságait figyelembe véve épült ki a sajátossága az, hogy más vele egy időben épült várak esetén megfigyelhető a várfalak, és bástya rendszerek átalakulása a hadászati céloknak megfelelően. Addig a füzéri vár esetében előzmény nélkül alakul ki a kaputorony majd a sokszögű bástya, ennek elődleges oka valószínűleg az, hogy az ágyúk fejlődése básty rendszerek.jpgkövetkeztében a  vár sebezhetővé válhatott. Azt tudnunk kel hogy a síkvidéki várak sok esetben szabályos kör, vagy négyszőg, téglalap  alaprajzuak voltak, de a Füzéri vár a keskeny sziklaplató miatt a támadási irányba a legkisebb felületet mutatta, ezért már ön magában ez is védelmet biztosított. Itt nem volt szükség az oldalazást biztosító, falsikjából kiugró bástyákra, vagy olyan tornyokra melyek a várfalak felé magasodtak volna.

Ma már azt is tudjuk, hogy a sokáig másutt keresett alsó vár (Párkány), valójában a sziklalépcső alatt kezdődött, és itt voltak az istállók, és egyéb olyan épületek, amelyek számára a várban nem volt hely.  Ez a jellegzetes erődítmény biztosította a vár számra az elsődleges védelmet, ugyanakkor a várkápolna és a kaputorony közötti várfalról, védhető volt, akárcsak a kaputoronyból. image024.jpgEbben az esetben a védelmi rendszer már egymásra épül, hasonlóan más magyarországi várakhoz (Csesznek, Salgó vár), amennyiben igaz hogy a két várat összekötő lépcsősor fedett volt akkor kisebb támadás esetén könnyen lehetett közlekedni a két vár rész között). Az alsóvár kiépítése során a hegyoldalát követve kőfallal zárták le a járható irányokat, és a csapóhidas kapu előtt lévő (ma már feltárva látható) szárazárok, biztosította a bejárat védelmét.

kapukeret.jpgAz elkövetkező időkben egészen a vár császári csapatok általi kiürítéséig (nem felrobbantásáig), újabb komoly fejlesztéseket nem hajtottak végre. A Nádasdy család, és az őket követő tulajdonosok az uradalom településeit eladták, vagy elzálogosították, így a vár bevételeit is minimálisra csökkentették. Mikor a rebellisek miatt a császári katonaság magára hagyta a várat, a helyi lakosság nagyrészt, valamint a természet ereje elvégezte pusztítását várunknak.

fuzerakos3kicsi.jpgFuzervar10.jpgfuzer17kis.jpg

Ma lassan régi pompájában láthatjuk, bár nehéz eldönteni milyen céloknak kell megfelelni a felújításnak. A turisták számára épült kiszolgáló helyiségek olyan egykori épületekben vannak, aminek így eredeti funkcióját bemutatni nem lehet. A kaputoronyban lévő vaslépcső sosem létezett, de kell a turistáknak, a kápolna melletti falak a kapu és a palota felé még mindig nem épülnek, de a már felújított részeket felveri a gaz! Az egykori ágyúállások mellet hatalmas földkupacok vannak, ami elhordható lenne, ha nem mindent pályázati pénzből akarnánk megoldani. A pincék állapota mióta feltárták csak romlik, amit a föld alá rejtve évszázadokon át megőriztünk, hamar tönkre tehető most hogy az alapokat az időjárás és felelőtlen emberek szabadon rongálhatják.

Remélem, egyszer még láthatom úgy a várat, várunkat, hogy történelmi hiteles képét mutatja majd egykori pompájának.

 

 

2010-08-27                            

                                                                                              Szakály András

 

 

 



Tesztelve Chrome 40.0, utolsó módosítás: 2015-3-31 20:36