Infobox



Oldal letöltve: 1
Eddigi látogatók: 1
A mai oldalletöltés: 0
A mai látogatók: 0

Szponzoraink:
Füzérért Alapítvány Nimród vadászbolt Sátoraljaújhely - Fazekas László vállalkozó Észak-Magyarországi Hadtörténeti Egyesület Abaúj Várvitézei Abaújvár Jövőjéért Egyesület Hercegkút község önkormányzata Erdélyi Kutatócsoport Egyesület Magyar Tartalékosok Országos Szövetsége B-A-Z Megyei Szervezete M.kir.106. Honvéd Tüzér Üteg Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Füzéri Várgondnokság


Vár



1264                Oklevélben írt adat alapján „Vak Andronicus mester” az építtető a 13. században.

1235                II. András halála, a várat még halála előtt szerzi meg az Aba nemzetségtől.

1264                IV. Béla és fia, István közötti családi harcok színtere.

1270                V. István király, szolgálataiért cserébe Mihály comesnek adományozza.

1272                A adományt megerősítik, melyben már Mihály fivére Demeter is szerepel.

1282                Mihály fia, II. Demeter meghal a hódtavi csatában, II. Mihály és Demeter leszármazottak nélkül halnak meg.

1282-1320      Aba Amadé fennhatósága alatt találhatjuk a várat.

1320                Róbert Károly király, Drugeth Fülöp újvári ispánnak adományozza.

1387                Ilsvai Lesták veszi zálogba.

1389                Zsigmond király, adományba adja Perényi Miklósnak,  Perényi Jánosnak, valamint Perényi Imrének.

1405                A Perényi családnak szóló adományt megerősítik.

1430                Perényi János és Perényi István kölcsönös örökösödési szerződést kötnek Perényi Péter székely ispán fiaival: Jánossal, és Miklóssal.

1431                A Jászói konvent beiktatja a székely ispán fiait Füzér birtokába.

1446                Perényi János átadja a füzéri várat és tartozékait Pálóczi Lászlónak.

1455                V. László király Perényi Jánosnak adja új adományként Füzér várát és tartozékait, ekkor Pusztafalu is az uradalom része lesz.

1458                Mátyás király megerősíti az adományt, Perényi Miklós, Perényi István és Perényi Péter részére.

1471                Mátyás király, Perényi Miklós minden birtokrészét annak fivérének Perényi Péternek adományozza.

1483                Lábatlani András, Mátyás hadvezére elfoglalja a Perényiek több várát, többek között Füzér várát is.

1483-89          A kegyelmet kapott Perényiek visszakapják Füzér várát, melyet István fia Imre birtokol.

1491                Perényi Imre elzálogosítja Vilyt, Felsőregmecet, és Vizsolyt, Pálóczi István özvegyének, elkezdődik az uradalom feldarabolása.

1496                Pusztafalu már a Szalánci uradalom része.

1506                II. Ulászló király Perényi Imre nádornak új adományba adja Füzér várát és tartozékait.

1519    Perényi Imre nádor meghal, fiai Péter és Ferenc, kölcsönös örökösödési szerződést köt ecsedi Báthori Istvánnal és Báthori András fia Andrással.

1226-1527      A királyi korona Füzér várában őriztetik.

 1527-1528     Szapolyai csapatai elfoglalják a közeli Patak, és Újhely várát, Füzér ostromának nincs közvetlen bizonyítéka.

1529                Szapolyai emberei felégetik a vár alatti istállókat. A Siklósról menekülő Perényi Pétert elfogják Szapolyai emberei és átadják Szulejmán szultánnak fiával Ferenccel együtt.

1533                A kiszabadult Perényi Imre, átáll Szapolyai pártjára.

1533                Füzér várának átépítése, megerősítésének kezdete.

1548                Perényi Gábor az állítólagos fogságból megmenekült Ferencet Füzér várában hallgatja ki.

1562                Jakab nevű kassai mester a vár építője egy oklevél alapján.

1563                Perényi Gábor hitvitát tart, a várban.

1563                Perényi Gábor, megállapodik Miksa királlyal, hogy magtalan halála esetén az uradalom a koronára száll.

1567                Meghal Perényi Gábor magtalanul.

1567                A Báthoriak az 1519-es szerződés értelmében, igénnyel lépnek fel az uradalom megszerzésére.

1568                55.000 Ft-ért adománylevelet kapnak a Báthoriak /Miklós, és György) a füzéri uradalomra.

1584                Báthori István az örökös, apja György és nagybátyja Miklós halála után.

1600                Possay Balázs füzéri várnagy a Regéci vár ellen vonul, bizonyos erdőviták miatt.

1605                Meghal Báthori István magtalanul. Végrendeletében Nádasdy Ferenc özvegyére, Báthori Erzsébetre és gyermekeire hagyja a füzéri uradalmat. Báthori Erzsébet gyermekeire, Pálra, Katalinra, és Annára testálja a végrendeletében birtokait.

1613                Homonnai Drugeth György (Báthori Erzsébet veje), megostromolja Füzér várát, majd elfoglalja az uradalmat.

1614                Az osztályozás során Nádasdy Pál kapja meg a füzéri uradalmat.

1626                Báthori Gábor fejedelem elfoglalja Füzér várát.

1628                Nádasdy Pál ismét az uradalom birtokosa

1633                Nádasdy Pál meghal, örökösei Nádasdy Ferenc és leánya Anna Mária.

1642-43          Rákóczi György zálogba veszi Nádasdy Ferenc részét a füzéri uradalomból

1645                A szalánciForgách Zsigmondné fegyveres haddal indul Füzér vára ellen, de a füzéri várnagy lecsendesíti.

1654                Nádasdy Ferenc 6000 Ft-ért elzálogosítja a teljes uradalmat, Mosdóssy Imrének és annak feleségének.

1660                Mosdóssy visszaadja az uradalmat Nádasdy Ferencnek.

1668                Nádasdy Ferenc 3000 Ft-ért bérbe adja az uradalmat Bónis Ferencnek.

1670                A Wesselényi-összeesküvésben való részvételük miatt, mind Nádasdyt, mind Bónis elfogják, javaikat lefoglalják.

1672                A bujdosok, egyik csapata kifosztja a füzéri uradalmat, és elfoglalja a várat.

1676. július 1. Strassaldo generális kiürítette a várat, majd „elrontotta” azt.

1686                A Károlyi család szerzi meg a füzéri megmaradt uradalmi részt, és birtokolja az államositásig.

 



Tesztelve Chrome 40.0, utolsó módosítás: 2015-3-31 20:36