Infobox



Oldal letöltve: 1
Eddigi látogatók: 1
A mai oldalletöltés: 0
A mai látogatók: 0

Szponzoraink:
Füzérért Alapítvány Nimród vadászbolt Sátoraljaújhely - Fazekas László vállalkozó Észak-Magyarországi Hadtörténeti Egyesület Abaúj Várvitézei Abaújvár Jövőjéért Egyesület Hercegkút község önkormányzata Erdélyi Kutatócsoport Egyesület Magyar Tartalékosok Országos Szövetsége B-A-Z Megyei Szervezete M.kir.106. Honvéd Tüzér Üteg Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Füzéri Várgondnokság


Vár

A vár ostromaival kapcsolatban felmaradt írásos adatok elsõsorban a 16-17. századra, adnak pontosabb információkat. De mielõtt rátérnénk erre, néhány a vár életének korábbi korszakából említést érdemlõ lehetséges ostrommal járó adatot ismertetnék. Az elsõ ilyen említés szerint IV. Béla és fia István herceg közötti viszály kapcsán kerülhetett sor, mivel István herceg elfoglalt több kisebb nagyobb várat, erõdítményt. Ennek részletei nem ismertek (mármint a valószínûsíthetõ ostromnak), de a kor ostromtechnikai eszközeinek ereje miatt, valószínûleg ostromzárról beszélhetünk, mely teljes elzárást esetleges kiéheztetést jelentett. A következõ ilyen ostrom Mátyás király idejére tehetõ, mikor Lábatlani a király egyik hadvezére a kegyvesztett Perényi család várait foglalja el, itt is egy kis létszámú csapatról lehet szó, mely hasonlóan az elõzõ esethez, inkább meggyõzésre apellált, mint véres harcokra.

A vár felszereltsége az adatokalapján, az adott kornak megfelelõ volt, és azt is tudjuk, hogy a tüzérségi eszközök elterjedésével Füzér várába is került igaz nem számottevõ ilyen eszköz. A korabeli leltárak alapján a katonaság létszáma 10-14 fõre tehetõ, ezt egészítette ki, veszély esetén a környékbeli lakosokból a várnagy. Az un. tüzérségi eszközökbõl mindösszesen két réztarack volt a jelentõsebb, szakállas puskák száma volt a legnagyobb (51-58 db), míg 1665/68-ban már muskétákat is feljegyeztek (8-10 db). Egyéb gyalogsági fegyverekrõl az inventáriumokban nincs feljegyzés, valószínûleg azok, egyéni használatban voltak, nem pedig a cejtházban tárolták. A bevonuló lakosok a munkájuk során használt eszközöket alakíthatták át fegyverré (kasza, balta, stb), ill. a szakállas puskák száma alapján gyors kiképzés után ezeket használták, egyébként sem valószínû, hogy remek kardforgatók lettek volna.

A vár ostromára induló csapatok, felszereltsége mivel erre utalás nincs valószínûleg, nem tartalmazott nehéz fegyvereket, ezért sem jártak ezek az ostromok, hatalmas rombolásokkal, más jobban megközelíthetõ várhoz hasonlóan.   A vár élelmiszer készletei alapján hosszabb idejû ostromnak is ellenállhatott, mint Homonnai 1613-ban tett ez irányú kísérleténél. Simon Zoltán véleménye szerint egy 10-12 napos ostromot mindenképpen kibírt volna a vár lakossága, de a tüzérségi fegyverek fejlõdése miatt, és a Kopaszka hegy közelsége miatt, már komoly veszély állhatott fenn. A vár fejlesztése során ezért a veszélyeztetett irányokban ki is épültek a megfelelõ védõmûvek (kapubástya, alsó védõmû, alsóvár), mivel ezekhez csak kis darabszámú tüzérség párosult ennek visszatartó hatása viszont csekély volt.

A vár az alábbi ostromokat, vagy lehetséges ostromokat állhatta ki a 16-17. században:

·         1626      Bethlen Gábor /elfoglalja a várat/

·         1529      Szapolyai csapatok /csak a vár alatti istállókat égetik fel/

·         1563      Némethy Ferenc /nem sikerült vagy az ostrom el is maradt/

·         1645      Forgách Simonné /kiegyeznek a várnaggyal/

·         1672      A bujdosok ostroma /sikertelen/

Az 1641 évi osztály levél szerint több környékbeli falut a török felégetett (a Hollóházán keresztül folyó kispatak neve talán ezért Török patak), de a török portyázok biztos elkerülték a várat, inkább a védtelen falvakat pusztították.

Minek után a vár komolyabb ostromot nem kellet, hogy kiálljon, felmerül a kérdés, miért fejlesztették mégis? Elsõdleges szerepe a hozzátartozó falvak megvédése volt, de ennek megfelelni nem tudott, hisz a kis létszámú õrségbõl fõleg lovasok hiányában még üldözõ csapatot sem tudott szervezni. A várba behúzódva, inkább a váraljai lakosoknak volt esélye, a többi településrõl csak megfelelõ és idõbeni veszély jelzés alapján lehetett volna elérni a biztonságot jelentõ várfalakat. A vár korabeli birtokosai esetében csak egy esetben Perényi Gábor volt az, aki mentsvárként ide menekült az õt üldözõ Némethy Ferenc elõl, míg Bónis Ferenc már erre sem tarthatta alkalmasnak a várat. A Perényiek elsõsorban értékeik õrzésére használták, innen vitették a család értékes étkészleteit a Siklósi várban tartandó esküvõre, ill. itt õrizték a Mohácsi csatavesztés után közel egy évig a koronát. Ezekben az esetekben inkább a vár távoli elhelyezkedése a harcterektõl, szolgálhatott elsõdleges okként, kevésbé a véderõ nagysága vagy felszereltsége. A Báthory és Nádasdy család is használta érték védõ szerepkörében, de egyre inkább csak a környékbeli települések által beszolgáltatott termények, és egyéb javadalmakat tartották a várban.

Összességében megállapítható, hogy a vár funkciója az érték védelem volt, komoly ostromnak nem kellet ellenállnia, elég volt ha a várnagy kitartott ura mellett, és az ostromló csapatok tovább is álltak.



Tesztelve Chrome 40.0, utolsó módosítás: 2015-3-31 20:36