Infobox



Oldal letöltve: 1
Eddigi látogatók: 1
A mai oldalletöltés: 0
A mai látogatók: 0

Szponzoraink:
Füzérért Alapítvány Nimród vadászbolt Sátoraljaújhely - Fazekas László vállalkozó Észak-Magyarországi Hadtörténeti Egyesület Abaúj Várvitézei Abaújvár Jövőjéért Egyesület Hercegkút község önkormányzata Erdélyi Kutatócsoport Egyesület Magyar Tartalékosok Országos Szövetsége B-A-Z Megyei Szervezete M.kir.106. Honvéd Tüzér Üteg Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Füzéri Várgondnokság


Vár

Ágyúk:

                Az első adat arról, hogy Füzéren nagyobb tűfegyverek voltak, 1546-ból származik. Ekkor Perényi Péter a Bécsi fogsága alatt esküszik meg arra, hogy belzavarok esetén, átadja várait, köztük füzér várát is a királynak.  Bár a várban tartottak ágyúgolyókat, ágyú nem volt a várban sem ekkor sem később.

 

 

Tarackok:

A leltárak szerint a legkomolyabb tűzfegyver a kettő réztarack volt, melyből az egyik a kapubástyán, a másik a vár nyugati fokán volt elhelyezve. Mindkét példány hosszú csövű sugár tarack volt. Ezek a tarackok vasalt fakerekeken és vasalt ágyon voltak, az ágyon vasalt karikák. 1644 évi leltár alapján egy harmadik is volt a várban valószínűleg Patak várából szállították át ideiglenesen. 1670-ben viszont már csak egy darab volt a várban, ezek csöve 7,5 cm átmérőjű volt, ezért cső hossza 75 cm hosszúságú lehetett.

Szakállas puskák:

A legnagyobb mennyiségben ezek a tűzfegyverek fordultak elő a leltárok szerint a várban, a kapubástyában és a fokokon helyezték el. Bár az 1665-68 és 1670-es leltározás során a sáfárházban találták meg őket.

                                                               Muskéták:

Az 1665-68, ill. az 1670-es leltározás során 8 ill. 10 darab muskétát is felvettek, ezek már a vár utolsó időszakában kerülhettek ide, mivel a szepesi kamara ekkor küldött 15 majd újabb 4  német muskétást a várőrség megerősítésére. A muskétákhoz szükséges kanócot a cejtházban, majd a sáfárházban őrizték, ebből utoljára 44 csomót (kb. 25 kg) találtak elő.

 

 

Ágyúgolyók:

A leltárak szerint utoljára 79 darab volt belőlük a cejtházban, bár mint szó volt róla ágyúja nem volt a várnak. Az előtalált ágyúgolyók érdekes módón, különböző méretűek, 11 cm-től több mint 14 cm-es átmérőjű is került elő a feltárás során.  Anyaguk és kialakításuk alapján 16-17. századiak, vasgolyótól a kőgolyóig változik az anyaguk. Vasgolyóból a leltárak 250 db-t jegyeznek fel, e számadat alapján a két tarack 125-125 lövést tudott volna leadni.

Puskagolyók:

A szakállas puskákhoz valókat a cejtházban tárolták, mennyiségük 1620-ban 6477 db volt, ez alapján kb. 7500 lövésre való muníció volt a várban.

Puskapor:

Tárolásukat a kápolna padlásán, a fokokon, a cejtházban, a porházban tárolták ennek biztonsági okai is voltak egy esetleges tűz esetén nem veszett oda minden puskapora a védőknek. A port un. tonnákban tárolták ebből 1623-ban 16 tonnát találtak, de ez nem a mai tonnának megfelelő űrmérték volt.

Egyéb bombák, gránátok:

1665-ben 129 db tüzes laptákot, tüzes szerszámot jegyeztek fel, ezeket a cejtházban és a deákház emeletén tárolták. Ezek különböző, cserép vagy más anyagból kialakított mai nyelven szólva kézigránátok voltak.

Egyéb lőfegyverek:

A vár korai korszakában az elsődleges védelmi eszközök a számszeríjjak, és az íjak voltak, ezekből a régészeti feltárások során lelet anyag nem került elő. Ami a használatukat igazolni tudja néhány, a sáfárházban előtalálásra került nyílhegy, ezek formája alapján valamint az hogy a 17. századi falmaradványok között találták elő öket,használatuk erre a korra is  tehető. Használatuk viszont ebben a korban a tűzfegyverek előtérbe kerülése miatt már nem valószínű, inkább korábbi évszázadok során elhagyott maradékok.

Kézifegyverek:

1623-ban a kapubástyában csáklyát és szigonyt leltároztak, melyeket valószínűleg fegyvernek használtak. Kardok, vagy más vágó szerszámok leletben nem kerültek elő, csak néhány kés jellegű maradványt találtak. A kapubástyában pontosabban a kapuközben 1654-ben és 1665/68-ban egy hüvely nélküli koszperdet vettek fel, mely használatban lehetett. Az állandó katonai szolgálatban lévők ennek ellenére valószínűsíthetően rendelkeztek az adott kornak megfelelő karddal, vagy szablyával. Kalmár János szerint a parasztkések, bizonyos értelemben fegyvernek minősültek, formájuk és jellegüknél fogva ezért őket is besorolhatjuk ebbe a kategóriába.

 

 

 

 

 

Hadiöltözet:

1620 óta van tudomásunk sisakokról, bár ezeket elsősorban abrakmérésre használták, de adott esetben eredeti funkciójuknak megfelelően is használhatták. 1665/68-ban a cejtházban tiz darab ilyen sisakot találtak elő, mellettük két db nyakvérttel. Ezek alapján nem valószínű, hogy komolyabb páncélvérteket tartottak volna a várban, esetleg láncvérteket, vagy fél páncélok előfordulására gondolhatunk. Pajzsok esetében azok elsősorban fából készülhettek ezért azok az évszázadok során nyomtalanul elemésztődtek, mindössze egy kisebb pajzsdudornak azonosítható fém tárgy került elő a déli szenes ház romjai közül. Sarkantyúk az 1977 évi feltárás során kerültek elő a deákház, a kert, és a palotaszárny területéről. A lovakat az alsóvárban tartották, így a lótartás egyéb eszközeit is itt tarthatták, a vár kiürítése során ezeket is elszállíthatták, így szórvány anyag kerülhetne elő a feltárás során.

Dobok, zászlók:

A leltárok során a kapuközben találtak egy gyalogdobot, ill. tudunk két másik rézdobról is, zászlók esetében valószínűleg gyalogzászlók lehettek a várban.

 



Tesztelve Chrome 40.0, utolsó módosítás: 2015-3-31 20:36