Infobox



Oldal letöltve: 1
Eddigi látogatók: 1
A mai oldalletöltés: 0
A mai látogatók: 0

Szponzoraink:
Füzérért Alapítvány Nimród vadászbolt Sátoraljaújhely - Fazekas László vállalkozó Észak-Magyarországi Hadtörténeti Egyesület Abaúj Várvitézei Abaújvár Jövőjéért Egyesület Hercegkút község önkormányzata Erdélyi Kutatócsoport Egyesület Magyar Tartalékosok Országos Szövetsége B-A-Z Megyei Szervezete M.kir.106. Honvéd Tüzér Üteg Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Füzéri Várgondnokság


Vár

images.jpgimages_00156.jpg                A várban őrzött rabokról pontos jegyzék nem maradt fenn, csak szórvány adatok állnak rendelkezésünkre. Ezek alapján, amikor 1600-ban a várnagy csak három darabontot hagyott hátra és Regéc vára ellen vonult a várban őrzött rabok fellázadtak és megszöktek, a leírás szerint fegyveres harc is volt akiket a füzériek kellőképen „vagdaltanak” itt maradtak. 1601-ben Rákóczi Zsigmond tiltakozik az ellen, hogy a Füzér várában raboskodnak jobbágyai és ott „kegyetlenül” bánnak velük. Ugyanekkor Rákóczi szerint Regécen csak olyan füzériek raboskodnak akiket „véren” fogtak (tetten értek). 1623-ban hat rabot vesznek számba az összeírás során, 1655-ben Mosdóssy Imre tart itt fogva egy géberjeni részegeskedő jobbágyát.  A várnagy részére pontosan meghatározták a rabtartás körülményeit, ez előírja a folyamatos felügyeletüket, valamint azt hogy halálra ítélt foglyot tilos hosszan a várban tartani. 1670-ben a szepesi kamara utasította Juhász István füzéri provisort, hogy fogassa el a Bistén lakó összes gazdát, akik megtagadták, hogy Sacára menjenek dolgozni. Ezeket a gazdákat Füzér várába volt köteles kisértetni és ott további utasításig rabságban tartani.

Minthogy a rabtartáshoz tömlöc is kellet, hogy tartozzon a várban korszakonként más és más helyen volt ennek a kijelölt helye. Valószínűleg az első időszakokban kevésbé volt konkrét helye ennek a ma ismert tömlöc, a leírások szerint a ciszternát is használták ebből a célból. A ma ismert tömlöc valamikor a images (1).jpgkapubástya elfalazásakor került kialakításra 1644 és 1654 között, de egy 1623 írás szerint a kapuközben is tartottak rabokat, itt kaloda, vagy falba erősített láncok segítségével oldották meg a problémát.

                A rabtartáshoz szükséges eszközök közül a leltárok során felvették a kapuközben tárolt 7-9 db lábvasat, 3-5 db kézre való bilincset (csinzéreket), 2-2 nyakvasat, és 2-2 béklyót. A feltárások során a Rimay-ház árnyékszék aknájából került elő két béklyó.

                A Füzér környékén található hegyek közül az egyik jellegzetes neve Akasztó-hegy, ennek neve adott esetben összefügghet a szó jelentésével, vagyis akasztások színtere lehetett, bár erről írásos emlék nem szól. A kora középkorban elterjedt pallosjog alapján-mint uradalmi központ- még sem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy kivégzések is történhettek itt.

               



Tesztelve Chrome 40.0, utolsó módosítás: 2015-3-31 20:36