Infobox



Oldal letöltve: 1
Eddigi látogatók: 1
A mai oldalletöltés: 0
A mai látogatók: 0

Szponzoraink:
Füzérért Alapítvány Nimród vadászbolt Sátoraljaújhely - Fazekas László vállalkozó Észak-Magyarországi Hadtörténeti Egyesület Abaúj Várvitézei Abaújvár Jövőjéért Egyesület Hercegkút község önkormányzata Erdélyi Kutatócsoport Egyesület Magyar Tartalékosok Országos Szövetsége B-A-Z Megyei Szervezete M.kir.106. Honvéd Tüzér Üteg Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Füzéri Várgondnokság


Vár

Településünk az egykori füzéri uradalom, központjaként szolgáló Füzér várának, több jeles, országos méltóságot betöltő személyiség volt a tulajdonosa. A címer, mint fontos jelkép, a 12. században a harcmezőn, a barát és ellenség felismerésének egyszerű megoldására alakult ki. Az évszázadok során, komoly szintre emelkedett, ezeknek a kidolgozása, művészi igénnyel történő elkészítése, mivel ezekből számos írás született, megpróbálom bemutatni a vár egykori tulajdonosainak címereit.

A címereken szereplő, minden egyes jelképnek, nem feltétlenül volt, valamely történelmi vagy családi megfelelője, viszont a családi címerek mégis igyekeztek valamely az ősük, vagy éppen maguk által végrehajtott, vagy kapott dicsőséget (ez esetben pld. egy település, vagy ország címeréből átvéve jellegzetes elemet) megjeleníteni.

Füzér várának tulajdonosai között természetesen a királyi családok is előfordultak, hisz ők adták az uradalmat, ki hosszabb ki rövidebb időre valamely alattvalójának adományba. Én mégis eltekintenék e címerek ismertetésétől, mivel ezek a történelem iránt érdeklődők számára nyilvánvalóbbak, mint a főúri, vagy nemesi címerek.

303px-Perényi_János_tárnokmester_sírköve.jpgA címer legfontosabb alkotóeleme a címerpajzs, a vizsgálatom első címere a Perényi család címere, mely a Perényi János tárnokmester sírkövén jól megfigyelhető Norman pajzsból kialakult, háromszögű pajzs. Ez a típus a mai modern korban is közkedvelt forma, valójában elsősorban hadicéllal készült, és csak később alakult ki a már említett megkülönböztetésre történő használata.

A pajzs állásának sokszínűsége a szakemberek szerint, csak egy esetben bírt jelentőséggel, a fejjel lefelé fordított pajzs a család kihalását jelképezte. 

A címerpajzs ez esetben, egy jobbra dőlő pajzs (mindig úgy kell nézni mintha a hordozója lennénk), melynek felső sarkán egy csőrsisak, mely a kései lovagkorban használt csata és tornasisak volt. A sisakon látható dísz, egy a csavarokat eltakaró szövetdarab mintájára készített, és a címer összképének megfelelő levélszerűen elkészített kendő. A másik ugyanebből a célból használt tárgy a sisak korona, mely itt még nem a később kialakult bárói korona. A pajzs körül látható nyakék a királyi udvarban betöltött funkciót hívatott jelképezni, mely körül, mintegy folytatása látható a sisakdísznek.

A következő elem a sasszárnyas, hárpiafej, melyet némely esetben halfarkúnak is írnak le, a középkor emberének hiedelem világát jelentheti e misztikus lény megjelenítése.

A család több ágon történő fejlődését, és kihalását külön kötetben lehetne csak összefoglalni, de azt fontos megjegyezni, hogy a címerekre is hatással volt az egyes családok házassága. A férfiágon értelem szerűen tovább ment a család címere, csak több fiú leszármazott esetében kiegészítések történhettek, hogy megkülönböztessék egymástól őket. A családba bekerülő nők, a saját családi címereiket, némely esetben beépíthették férjük családi címerébe. De ugyanakkor ki is vehettek részelemeket, az ilyen családi címerek természetesen nem tartalmaztak, olyan elemeket, mint az ország címerek.

A másik fontos dolog, amit itt kell megjegyeznem, hogy e címer nem Perényi János tárnokmester érdemei folytán, hanem már ősei miatt is fontos. Apja II. Imre családja emelkedése folytán 1396—1404-ben főpohárnokmester lett, 1412-ben pedig a világi személyek között elsőként kinevezték a titkos kancellária élére (ezt a tisztséget egészen haláláig betöltötte). És ez a vonal visszafelé mindig fontos tisztségeket töltött be a királyi udvarban,

Egy másik Perényi családnak tulajdonított címer, már más címerképeket tartalmaz, az oroszlán, mint az erő, bátorság és nagylelkűség jelképe, a szárnyas angyal, mint a vallás jelképe, és a misztikus lény, mint az ősi hiedelem jelképe jelenik meg. De az oroszlán volt jelképe, Zsigmond királynak és Mátyás királynak is címer állata volt az oroszlán, és adott esetben e miatt is szerepelhetett a Perényiek címerében. Ebben az esetben a címerpajzs un. négyelt pajzs, mivel egyszer hasított, és egyszer vágott típusú. Mivel e pajzs szín összetétele nem ismert így értelmezése nehezebb, mivel a szín meghatározhatja, hogy mely családra utal, ill. esetleg országrészre.

 

 

A másik nagyhatalmú család a Nádasdy család volt, akiknek főleg dunántúli birtokaik voltak, a fennmaradt címer a grófi koronával jelzi tulajdonosának rangját. A kék mezőben nádassal benőtt vízen, két káka között jobbra úszó, szárnyat bontó vadruca, talán a jellegzetes vadvilágot jelképezi, ahogy Halas városát a címerben látható halak. Pajzs felett: sisakdíszen háromágú grófi korona, amelyen szárnyát széttáró vadruca áll, lásd előbbiek. Jelmondatuk: Si Deus pro nobis, quis contra nos? ( „Ha Isten velünk, ki ellenünk?” Róm.8,31. )  A címer palást a későheraldika időszakának jellegzetes terméke, mely az előkelő családok kiváltságos címerképe volt.

 

 

 

 

A vár történelmének ugyan nem volt közvetlen kapcsolata Báthory Erzsébettel, de férje a Nádasdy családból származott, ezért az ő címerét is megemlítésre méltónak találom. A sárkányfog a Gutkeled nemzetség családi címeréből származik, akiktől a Báthoryak is származtatták magukat.  A monda szerint, Bátor Opos vitéz a bajor Vencelintől eredő Márton fia Szent István király korában, egy monda szerint legyőzte és megölte az Ecsedi-lápban  rejtőző sárkányt, és ennek jutalmául nyerte el a szabolcsi Vid birtokot. Ezt erősítette a család egyes őseinek tagsága a Sárkány-Lovagrendben  is, melynek jelvénye a pajzs köré tekeredő sárkányban figyelhető meg. Az élő heraldika korában a pajzson csak egy fém  és egy szín (és egy címerábra ) volt található a Báthory család három vörös ékje , ezüst alapon , ennek meg is felelt. Idővel az ékeket ívelt vonallal rajzolták meg, melyet a régi magyar heraldikai hagyományok szerint farkasfognak neveztek és a mesteralak fehér (ezüst) részeit a természetes szemléletmód következtében fogakként értelmezték (mivel a fehér rész van kiemelve), de a mesteralak még csak ívelt alakú lett, nem vált valódi fogakká.

 

A következő címer az Ilsvai Lesták, Zsigmond király egykori udvarmesteréhez köthető, aki 1387-ben más várakkal egyetemben zálogba vette Füzér várát. Az Ilsvai család a Rátót nemzetségből származtatta önmagát és számomra érdekes formáját választották a címerpajzs címerképének. Bár a magyar címerek jellegzetessége az, hogy környezetük növény és állatvilágát tették meg címerképnek. A Rátót nemzetség még fokozta ezt azzal, hogy a családi ágak, nem az alapcímert (bocsánat a csúnya szóért), hanem annak tovább fejlesztett változatát használták. Ez esetben Miklós országbíró címerét láthatjuk itt, míg fia címerében már két hársfa levél található. A 16. századra a családból kiszakadó ágak címerében ágra, vagy fatörzsre helyezve 1-2-3 hárslevél látható. ez tulajdonképpen a család összetartozását, de mégis egyben a megkülönböztetést szolgálta.

 

 

A Rosd (Tah) nemzetség egyik oldal ága vagy egy és ugyanaz, csak az évszázadok alatt a hiányos adatok miatt mutatkozik annak, akik szintén birtokolták Füzér várát. Demeter I comes de Tah 1264–1285, V. István király főembere, királyi bíró, az ország bárója.  V. István király Füzér várát a hozzá tartozó 11 faluval neki és testvérének Kis Mihálynak adományozta 1270-ben. Kis Mihály, comes de Tah Demeter testvére. Címerük ezért (1562-ig), vörös pajzs középen kettéválasztva, balfelén három ezüst pólya 45º-ban lefele törve, jobbfelének zöld hármas halmán veres nyelvet öltő, balra tekintő, jobbjában görbe ezüst kardot tartó oroszlán áll. sajnos erről képi anyagot eddig nem tudtam beszerezni.

 

Aba Amádé is fennhatósága alatt tarthatta a várat az un. kiskirályok korában, míg a kassai polgárok meg nem ölték, s fiai nem álltak Csák Máté szövetségére. Anjou Károly Rozgonyi csatában verte le a királyságát veszélyeztető felvidéki urakat. A balra látható nádori pecsétben a pólyázott címerpajzs látható, ekkor még a kevésbé díszített pajzsok voltak a jellemzőek. A pólya (pólyák) színe, és száma volt a jelzés értékű tulajdonosa értékét mutatva. II. András pecsétjén négy keresztbe futó pólya látható. Az Aba nemzetség feje, ezzel a király (Árpád házi) kapcsolatát jeleníthette meg. Jobbra szintén az Amadé leszármazottak által használt címerpajzs látható és csak érdekesség képen, nézzük meg a Báthori család Somlyói címerét, ahol hasonlóság csak azért nincs meg, mert másik irányból indulnak a vágások. (bal alsó kép). Ilyen pajzsoknál a színeknek volt nagy jelentőségük.

 

 

 

Drugeth Fülöp, I. Károly királyunkkal együtt 1301-ben jött Magyarországra, s ettől kezdve I. Károlynak jobb keze volt trónjának megszilárdításában. 1317-1327-ig szepesi es újvari főispán, 1322-1323-ig a királyné tárnokmestere, 1323-1327-ig nádor volt. Szolgálataiért cserébe Füzér vár uradalmának is ura, pecsétjén a címerpajzs látható, egy pólyával. A pajzs alsó és felső részében, valamilyen madár motívum látható, az így vágott pajzsot, mily furcsa vágott pajzsnak nevezik.

 

 

A Bónis család 1720-as címerében a halmon emelkedő szőlőtőkén darabolt és horgonnyal díszített bal haránt pólya vonul át. Az alábbi címer csak ennek megjelenítése miatt kerül ide.

 

Befejezésül lássuk, az utolsó olyan család címerét, akik birtokolták Füzér várát, és uradalmát, vagyis a Gróf Károlyi családét. A címerpajzs egy késő heraldika korában készült állapotot jelez, mely felsorolja az ősök dicső múltját, a páncélos katona kezében a török fej (vagy tatár fej), a bárói koronák, a sárkány mely szívet tart a karmai között, az oroszlánok, a bátorság, hősiesség, és nagylelkűség jelképei.

 Az angyal koronával a fején, az egy istenhit, az egyfejű sas az osztrák (Habsburg) uralmat, a Báthori, vagy a Bocskai családból átvett sárkány mely farkába harap a családi kötelék jelképe. A család ősei a Bethlen családdal is házassági kapcsolatba kerültek, így innen is származhatnak címerképek.  A jobb oldali kép egy másik változatot mutat be.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Tesztelve Chrome 40.0, utolsó módosítás: 2015-3-31 20:36