Infobox



Oldal letöltve: 1
Eddigi látogatók: 1
A mai oldalletöltés: 0
A mai látogatók: 0

Szponzoraink:
Füzérért Alapítvány Nimród vadászbolt Sátoraljaújhely - Fazekas László vállalkozó Észak-Magyarországi Hadtörténeti Egyesület Abaúj Várvitézei Abaújvár Jövőjéért Egyesület Hercegkút község önkormányzata Erdélyi Kutatócsoport Egyesület Magyar Tartalékosok Országos Szövetsége B-A-Z Megyei Szervezete M.kir.106. Honvéd Tüzér Üteg Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Füzéri Várgondnokság


Vár

ligeti festmény2.jpgValamikor a várat egyáltalán nem fedte semmilyen erdőtakaró, ezért most képzeljük úgy magunk elé a várat amint az egy 1800-as évekbeli festményen láthatjuk. Ennek elsősorban védelmi funkciója volt, hisz a várfalak alá érkező ellenséges csapatok rejtve maradtak volna a védők szeme előtt. Ma már tudjuk, hogy az egykori alsóvár (más néven Párkány), valószínűleg csak az 1500-as években épült ki. A vár első okleveles említése 1270-ben történik, mely alapján a várat már a tatárjárás előtt épültként tartjuk számon. Ugyan a várfalak másodlagos köpenyezése miatt, nem állapítható meg pontosan a legelső falak pontos mérete, de vár jelenlegi meglévő falai és más várak alapján viszonyíthatunk azokra. A falak ügyes, sőt inkább mesteri megoldással, a hegycsúcs adta lehetőségeket maximálisan 1-1.jpgkihasználva, követik a sziklaperemet. Ma alapozás nélkül el sem tudnánk képzelni egy építkezést, számukra ez nem volt akadály. A ma látható kaputorony csak későbbi évszázadokban épült ki, ezért a kaput egyszerűen a fal síkjában alakították ki. Belső épületek nagy száma sem fordult elő, vagy ha voltak is azok fából készült helyiségek lehetettek. A régészeti feltárások során, a ma ismert palota omladékából is kerültek elő konyhai hulladék, és használati eszközök, így feltételezhető hogy valamikor konyhaként (sütőházként), funkcionált.

A következő évszázadban több belső és külső épület került megépítésre a várban, a 15. században megépítették az egykori kapu elfalazásával egy időben a kaputornyot, mely a ma ismert magasságánál egy emelettel volt magasabb. Ugyanekkor bővítették a palotaszárnyat, a kaputorony mellet alakították ki a sáfárházat, sütőházat, konyhát.  A kaputorony jellegzetessége hogy mindössze egy darab épült belőle, és ez is a falak belső oldalán. A vár egy különleges épületet 2-2.jpgis kapott a várkápolnát, az talán érdekes kérdés lehetne az építtetője felé, a kaputoronnyal ellentétben, miért a várfalon kívül helyezte el? A legegyszerűbb válasz az lehetne, hogy a vár védelmi funkciója során, egyedül a kaputorony irányából lehetett valós veszély, minden más irányból a meredek néhol függőleges sziklafalak kellő védelmet adtak. Ugyanakkor a vár kisméretű belső tere mellett, bárhol máshol, komoly elhelyezési problémát jelentett volna egy ekkora méretű kápolna. A torony esetében, míg más váraknál a külső tornyok a várfal síkját is védték, itt mivel a várfalak, szokványostól (nem szabályszerű, négyszög, háromszög belső lakótornyot fognak közre) eltérően épültek meg, ezért nem is tudott volna ilyen funkciónak megfelelni. A kápolna 15. században épült, valószínűleg egy már korábban ott álló és szintén kápolnaként szolgáló épületre, ezt a 13. századi faltól elváló részei miatt. A várfalakat több helyen is támpillérekkel látták el, ezzel kívánták megakadályozni a várfalak kidőlését, megcsúszását, ennek a szerepkörnek az utólagosan épített árnyékszékek is megfeleltek. A 15-16. században Vedani mester instrukciói alapján végrehajtott újabb fejlesztések során, a kapubástya is kiépítésre került, ez az ötszög alapú építmény a 3-3Kopaszka-hegy irányából várható elsősorban tüzérségi támadások ellen volt hívatott védeni a vár bejáratát. Mint az előzőekben írtam, a vár kapuja a kezdeti időkben (az Árpád korban), egy egyszerű kapunyílás volt. A kaputorony megépítésével egy kettős kapurendszer jött létre, mely külső kapuja emelcsős rendszerével és a belső kapuval biztosította a vár biztonságát. Aki be is jutott volna a kapuközébe a várfalakról tűz alatt tartható volt. A kapubástya belső része, gyakorlati funkciókat is ellátott, az őrség részére pld. kandallót építettek be, ill. a felső részek pihenőként is szolgálhattak, vagy tároló helyiségként. A vár belső tere is megújult, a ma látható formában kialakultak a felső és alsóudvar épületei. Az udvarra belépve jobbról az első épület a sáfárház, a sütőház, a konyha, a deákház, a virágos kert. Az alsó udvarban a palotaszárny, melyben több kisebb nagyobb szoba az emeleten, ill. a pincék sora mely alapját szolgálta a palota helyiségeknek. A vár udvarán valószínűleg kezdettektől meg volt a ciszterna és a kút, mely biztosította az ivó és tűzi vizet a várlakóinak. A várfalak ekkor kerülhettek először megvastagításra, a várkápolna és a kaputorony közötti részen, feltöltötték a falszakaszt ezzel téve rugalmassá a falakat a tüzérségi fegyverekkel szemben.  A kapubástya belseje a ma is látható ablak (lőrés) keretek alapján nyitott volt és helyiségek voltak benne, ezt később tömören befalazták. Az alsó vár kiépülése is erre az időszakra tehető, ahol erős kőfalú, csapóhidas farkasvermes kapu került kiépítésre. A vár dél-nyugati fokán megépült az alsó védőmű melyhez fedett lejáró biztosította a biztonságos megközelítést. Ennek megépítését a néhányan a tűzfegyverek megjelenéséhez kötik, bár itt sosem szerepel leltárban komoly tüzérségi eszköz.feliratozás

Nézzük meg a vár azon időszakát, mikor legteljesebben kiépítésre kerültek, mind védelmi mind lakó épületei, falai.

1.       Kapubástya:

Első említése 1620-ban történik, mint a sáfárház felett való bástya, kiépítése az olasz Alessandro Vedani tervei alapján történhettek, meg aki ekkor Perényinek dolgozott. Megépítésekor belső tere nyitott, csak később falazzák be tömören, tetején található a porház, és lejárat a kaputorony belsejébe, valamint a kapu felett gyilokjáró. Északnyugati irányba innen közelíthető meg a sáfárház, és deákház feletti gyilokjáró.

2.       Kaputorony

XV. században épült kétszintes (esetleg három) a kapu védelmére épült torony, a kapubástya megépítése előtt a várkapu védelmét látja el. Kétszárnyas kapuja csak 1654-től említik, ezt megelőzően felvonóhidas szerkezetű volt, a belső kapu mindvégig kétszárnyas volt, és az udvarra nyílott. A kapu közben az 1600-as években, már szenelő helyként szolgált az őrség számára, falán rabtartó vasak, gyalogdob is megtalálható. Első emeletét, 1620-ban említik, melyet toronynak írnak le, kiemelve hogy nem egyezik meg a kapu felett lévő házzal. Innen lehetett eljutni a cejtházba mely a sáfárház felett volt, valamint a vele ellentételes oldalon egy másik ajtó, ami a bástya és figyelő helyre nyílott. Berendezése egyszerű volt asztal, szék, nyoszolya, és kandalló, vagy kályha. A második emeletén 1620, és 1623-ban élelmiszereket tároltak, de valószínűleg 1641-ben visszabontották. 1623-ban említik a kaputorony padlását, melyben gyümölcsöket tároltak, a ma látható padlás nem egyezik meg vele.

3.       Sáfárház

Raktározási célokra használták, elsősorban szerszámokat, de 1665-től kisebb lőfegyvereket (muskétát, szakállas puskákat) tároltak benne. Bejárata az udvar felől volt, de északkelet felé előkerült egy utólagosan befalazott ablak.

 

4.       Cejtház

Jelentése a szónak fegyveres ház, a kaputorony első emeletéről lehetett megközelíteni, nevéből fakadóan, muníció tárolására használták.

 

5.       Sütőház

A bejárata az udvar felől volt, „kő lábakon” álló boltozata és sütőkemencéje szerepel az inventáriumokban, valószínűleg első megépítése során nem sütőház szerepe volt. Ezt a régészeti feltárás során előkerült befalazott ülőfülke jelzi, valószínűleg a kőpillérek megépítése után lett sütőház. A kemence használata során, előbb tűzifával felhevítették a kemencét, majd kikaparták belőle a hamut és parazsat, ezután tették bele a sütni valókat. A kemence valamikor 1623 után építették meg a régészeti feltárás során előkerült másodlagosan beépített kövek alapján.

 

6.       Ecetesház

1623-ban említik, később már nem írnak róla, nevének megfelelően ecet tárolására használták, valószínűleg a sütőház egyik részében deszkafallal volt elkerítve.

 

7.       Konyha

A konyha jellegzetes építménye a kémény, amely valószínűleg fa kémény volt, a ma látható beton csak ennek tartósabb és tűzvédelmi szempontból való biztonságos alteregója. A főzésre használt eszközök tárolása mellett innen lehetett feljutni a várfokra (gyilokjáróra) egy lépcsőn mely a kéményre támaszkodott. A lépcső biztosította a deákház emeletére vezető lépcsőt is egyben, a főzés során keletkező hulladékot a konyha padlózatán terítették el. Az előkerült leletek alapján már XV. századba is konyhaként funkcionált.

 

8.       Deákház( Secretariusok háza)

A XVII. századi leltárakban rendszeresen szereplő helyiség, jellegzetessége az utólagosan a várfalhoz épített kettős árnyékszék, egyúttal lezárta az északkeleti oldalon lévő épületek sorát. A régészeti anyagok alapján, az épület előtt már egy épület állt ezen a területen, az átépítések során lett emelettel ellátva. A deákház emeleti szobáját az 1654, 1665-ben készült leltárak alapján a kapitány háza, vagy porkolábháznak lehet azonosítani.

9.       Virágoskert

1567-ben a várban kertész szolgál, 1641-ben Csatornás kertnek nevezik, kerítéséről 1644-ben tesznek említést, a XVII. században többször említik eperfáját.

 

10.   Palotaszárny

A várnak szinte felét elfoglaló épület együttes a palotaszárny, az egy több helyiségből álló épület együttes, mely alatt pincék sora helyezkedik el, a XVII. századba leírtak alapján jellegzetes kályhák találhatóak benne. Szerepük a vár ide látogató urainak megfelelő pihenő helyiség biztosítása, előtte a virágos kerttől indulva tornác volt, udvarán található a ciszterna és a kút. A helyiség berendezési tárgyai szerepelnek a leltárakban, gazdag felszereltségre ne gondoljunk, valószínűleg az itt található tárházban őrizték az uradalom pénzeit és 1526-ban a koronát. Egyik jellegzetes része a Rimay ház, mely a figyelő hely mellet volt található, valószínűleg Báthori István szolgálatában álló Rimay Jánosról kapta nevét.

 

11.   Kápolna

A ma látható formában a Perényi család idejében került megépítésre, de valószínűleg már állt itt előtte egy kisebb kápolna. Ez a korábbi kápolna egy poligonális szentélyzáródású, ugyancsak gótikus kápolna lehetett. A vár egyik legszínpompásabb építménye, 1670-ben Szűz Máriát ábrázoló oltárképét említik, kőből készült szószéke volt, ennek ellenére ritkán használták többnyire raktár volt. Boltozata egykor csillaghálós volt, ülőfülkék, és körtetagos pálcával gazdagított boltozatának maradványai ma is láthatóak. A kápolna hosszanti oldalán kettő, rövidebbik oldalán egy – egy csúcsíves minden bizonnyal osztósudárral ellátott ablaka volt. Az ablakok eredetileg üvegezettek voltak, de 1654-ben már csak rács van rajtuk, 1665/68-ban pusztának írják le. Mikor a Perényi család protestáns hitre tért, már nem költött a kápolna fenntartására.

 

12.   Pincék

A ma ismert pincékhez képest jelentős eltérés, hogy nem a föld alatt találhatóak, hanem a felettük található palota részek megépítése során, hogy a várudvar alsó részének szintjéről kiemelkedjék építették meg lábazatként. A pincék nevük alapján egyértelműen mutatják mit tároltak bennük, amikor az alsó védőművet megépítették a hosszúbolt alatti pincén keresztül nyitottak kijáratot hozzá. A mellette lévő pincéből (vizes pince), lőréseket nyitottak, hogy innen biztosítsák a betörő ellenség megsemmisítését.

 

13.   Figyelőhely

A kápolna és a kapubástya közötti terület, valamint a az alsó védőmű, és a kapubástyán lévő helyeket jelöli. A kápolna és a kapubástya közötti területen az első időkben ne volt földfeltöltés – ez csak az ágyús korszak eredménye- ezt bizonyítja, hogy lőrések láthatóak a külső falsíkban melyek az alsó vár és a kapubástyán lévő kapu védelmét szolgálták.

 

14.   Alsóvár (huszárvár)

Az alsóvárban volt az első védelmi vonala, a várnak ezen kívül a lovak és egyéb várba fel nem vihető tárgyak tárolására szolgált. A régészeti feltárás során előkerült leletek alapján külső kerítő fala elbontása előtt kő volt, és farkas veremmel ellátott emelcsős kapuja volt.

Az írás Simon Zoltán régész, történész munkái alapján készült

 

 

 

 

 



Tesztelve Chrome 40.0, utolsó módosítás: 2015-3-31 20:36