Infobox



Oldal letöltve: 150874
Eddigi látogatók: 17690
A mai oldalletöltés: 90
A mai látogatók: 37

Szponzoraink:
Füzérért Alapítvány Nimród vadászbolt Sátoraljaújhely - Fazekas László vállalkozó Észak-Magyarországi Hadtörténeti Egyesület Abaúj Várvitézei Abaújvár Jövőjéért Egyesület Hercegkút község önkormányzata Erdélyi Kutatócsoport Egyesület Magyar Tartalékosok Országos Szövetsége B-A-Z Megyei Szervezete M.kir.106. Honvéd Tüzér Üteg Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Füzéri Várgondnokság


Magyar Királyi 10. Honvéd Határvadász Hagyományőrző Zászlóalj

Beosztás Név Rendfokozat
1. század 1. rajparancsnok Szakály András Tamás Határvadász őrmester
1.század 1. rajparancsnok helyettes Határvadász őrvezető
1. század 1. raj Matta András Vadász
1. század 1. raj Halász László Vadász
1. század 1. raj Takács Gergő Vadász
1.század Szállásmester Suták Krisztián Vadász
Táborilelkész Tóth Gábor Hadnagy
1.század 2. rajparancsnok Lupis Elek Határvadász szakaszvezető
1.század főszakács Szabadka Zsolt Vadász


Magyar Királyi 10. Honvéd Határvadász zászlóalj története

    Mivel a határvadász zászlóalj története (és egyben a későbbi hegyivadász zászlóaljé is), nem tárgyalható önállóan, először egy rövid áttekintést nyújtok a két világháború és a második világháborúban történt változásokról. Ezek a változások hozták létre és fejlesztették egyre magasabb fokra a határvadász zászlóaljakat.
 
Határvadász zászlóaljak megalakítása az első világháború után
   
1920. június 4-én a Trianoni békeszerződés miatt a magyar hadseregben meg kellett szüntetni az általános hadkötelezettséget, helyette, kimondták, hogy a hadsereg önkéntes alapon zsoldos sereg lehet. Ezért az egykori százezres hadsereg létszámát 35.000 főben maximálták.
A hadvezetés hogy kijátssza ezt a paktumot létrehozta a hadseregről szóló 1921. évi XLIX. tc értelmében a magyar haderőt, mely 7 vegyesdandárból állt.
Ezenkívül a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által kevésbé ellenőrzőt terültekre csoportosította át állományát, így jött létre a Belügyminisztérium állományában a Rendőr Tartalék, majd Rendőrújonc iskola /2 gyalogzászlóalj, 1 vasútépítő zászlóalj, 1 lovasosztag, és 1 páncélgépkocsi oszlop. A csendőrséghez 7 csendőr lovas alosztályban szervezve 200 tiszt, 900 katona került, a folyamőrségbe 100 fő tiszt, 1200 fő legénység került át a dunai flottilla maradványából. Az 5900 fős vámőrség / határvadász alakulatok elődje/ 7 vegyesdandárral megegyezően,  7 vámőrkerültre tagozva határőr feladatok ellátására hivatkozva a Pénzügyminisztérium égisze alá került.
A hét vámőrkerület:
1..    Budapest
2..     Győr
3..     Szombathely
4..     Kaposvár 
5..    Szeged 
6..    Debrecen
7..     Miskolc

Az egyes kerületek kb. 1 katonai századnyi erőnek megfelelő vámőrszakaszokra tagolódtak, amelyekből 1925-ben 52 volt. A vámőrszakaszok körzetében vámőrsök /1925-ben 200/ látták el a határőrizetet, ezeket időnként utazást ellenőrző állomásokkal egészítették ki.
1927. március 31-el a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elhagyta Magyarországot ezáltal csökkent a felügyelet a hadsereg felett, még ez év végéig számos a haderő fejlesztését szolgáló intézkedés született. 1932. október 1-éna vámőrséget határőrséggé szervezték át. A vámőrkerületek helyére a határőrkerületek kerültek 1-1 határőrezred felügyelete alá, ezek az ezredek valójában a vegyesdandárok rejtett 3. gyalogezredei lettek. Az így be nem sorolt egykori vámőrségekből megalakították a határőr őrsöket mindösszesen 156-ot, melyek továbbra is határszolgálati feladatokat láttak el.
1937-ben békehadrendben 21 határőrzászlóalj szerepelt, a Magyarország fegyverkezési egyenjogúsítását engedélyező 1938. augusztus 29-i Bledi egyezmény nyomán a határőrezredek hivatalosan is megkapták a 15. - 21. gyalogezred számozását.
A határok őrzésére és védelmére a korábbi határőrkerületekből 1938. október 1-vel 8 határvadász dandárt szerveztek. 1 határvadász dandár 3 határvadász zászlóaljból, és a védendő határszakasz veszélyeztetettségétől függően különböző erősségű, 1 tüzérüteggel és 1 kerékpáros századdal és 3 portyázószázadból állt. A határvadász dandárok feladata volt a határszolgálat és az országot ért támadás esetén a betörő ellenséges erők feltartóztatása a reguláris csapatok megérkezéséig.
1938-ban a m. kir. Határőrség átalakult m. kir. határvadászokká. A határvadászok szervezete eltért a határőrség szervezetétől. 1938 végén 24 határvadász-zászlóaljat hoztak létre. A határvadász-zászlóaljaknak két típusát különböztették meg. Az alacsony és a magas állományú határvadász-zászlóaljat. A magas állományú határvadász-zászlóalj közvetlenként árkász-, távbeszélő, nehézpuskás, aknavető és páncéltörő szakasszal rendelkezett. A zászlóalj a zászlóaljközvetlen alegységek mellett még hét századból állt. Ebből csupán egy század volt portyázó század.

 A határvadász dandárok állomáshelyei 1938. október 1-én a következők voltak:
1..    Budapest 
2..    Székesfehérvár
3..    Szombathely 
4..    Pécs
5..     Kiskunhalas 
6..    Debrecen
7..    Miskolc
8..    Orosháza.

Határvadász (később hegyivadász zászlóaljak) a második világháborúban

A Felvidék visszacsatolásával a határvadász dandárok állomáshelyei 1939. január 1-től a következőképpen módosultak:                                
1..    Salgótarján
2..    Komárom
3..    Keszthely
4..    Pécs
5..    Kiskunhalas
6..    Mezőtúr
7..    Beregszász
8..    Sátoraljaújhely.
 Az 1939 - 1940 közti ország gyarapítások és az ezzel járó hadseregfejlesztés eredményeként a határvadász dandárparancsnokságokat más magasabbegység parancsnokságokká szervezték át. Csak a két legveszélyeztetettebb határszakaszon: a Kárpátalján és Erdélyben maradt meg a 8. /Munkács/ és a 9. /Marosvásárhely/ határvadász dandár. Más országrészekben zászlóalj és ezred szintű határvadász alakulatok teljesítettek szolgálatot.
1943. augusztus 10-én a 27 két ezredes könnyű hadosztály helyett 8 darab 3 ezredes és 4 tüzérosztályos gyaloghadosztály szerveztek. Minden hadtestparancsnokság alá 1 gyaloghadosztály, valamint 1 szintén 3 ezredes tartalék hadosztály került, amely békében csak kereteiben létezett és csak mozgósításkor töltötték fel hadi létszámra. Az új hadrend ezen kívül - szintén hadi létszámon tartott - 2 páncélos hadosztályt, 1 lovashadosztályt, 2 hegyi dandárt, 1 repülő hadosztályt, 3 légvédelmi tüzérdandárt és a folyamőr dandárt, valamint a Székely Határvédelmi Erőket foglalta magában.  1943. október 1-vel a 8. határvadász dandárból megalakították a 2. hegyi dandárt.
A Szabolcs hadrend 1943-ban kidolgozott rövidtávú hadsereg fejlesztési koncepció volt, amely a haderő harcértékét mennyiségi fejlesztés nélkül, a meglévő alakulatok, parancsnokságok összefogásával, a parancsnoklási rendszer egyszerűsítésével, a fegyverzet korszerűsítésével, tűzerejének növelésével, megfelelő anyagi tartalékok beállításával és gyorsított gépesítésével kívánta növelni. Az 1944. május 10-én jóváhagyott hadrend szerint béke idején a  hadrendi kötelékek számát 9 gyalog-, 2 páncélos- és 1 lovashadosztályban, 2 hegyi és 7 légvédelmi dandárban, a Székely Határvédelmi Erőkben, valamint a Folyamerőkben és 1 repülőhadosztályban határozta meg



1939-1945 

Erdély visszacsatolása után több átszervezés követte egymás után a bővülő határokat azok védelmét követve, és egyúttal a hegyivadász, ill. a hegyivadász felszereltségű határvadász zászlóaljak is megjelentek a hadrendben. A 10. határvadász zászlóalj Sopronban került felállításra még a vámőrkerületek megalakításának idején. Az Erdélyben felállított zászlóaljakat dandárokba szervezték, és honi zászlóaljak áthelyezésével alakították meg őket. Természetesen ezek nem voltak teljes létszámra feltöltve, és elsősorban továbbra is határvédelmi feladatokat láttak el. Azonban a háború áthelyeződése közvetlen a Kárpátok vonalába újabb lépéseket sürgetet a hadvezetéstől, ezért újabb zászlóaljak kerültek az Erdélyi részekre. Ekkor adták ki 1940. március 1-i hatállyal az újabb átcsoportosításra vonatkozó utasításokat, a 10. határvadász zászlóaljat Ökörmezőre,  a 11 határvadász zászlóalj Körmendről Fenyvesvölgyre helyezték át.
Itt a 8. határvadászdandár állományába kerül, ennek során még Sopronba felállította a 2. századát, majd a portyázó századát hátra hagyva érkezik meg Ökörmezőre.
 Az elhelyezése a következő:
Parancsnokság Ökörmező, 1 század (2/2 Királymezői portyázó századból megalakítva) Ökörmező, 2 század Kelecsény, 3 század(a berettyóújfalui 21/3 század) Királymező, tüzérsége (a Nyiregyházi 22/1 üteg) szintén Ökörmező.
Alárendeltségébe a következő őrsök tartoznak:
1. század:
1.    Turbacil
2.    Holzschlaghaus
3.    Klauzura Janovec
4.    Klauzura Mokranka

2. század:
1.    Felsőszinevér
2.    Toronya
3.    Tarújfalu
Létszáma: 1033 fő, ebből 797 rendfokozat nélküli, 159 tisztes, 43 altiszt, 34 tiszt (ebből határszolgálatos 174 fő.  Egyéb részként: 212 állat (37 hátas, 14 hámos, 125 málhásló, 36 öszvér)

1943-ban a határvadász zászlóaljak többségét hegyivadász egységekké alakították át.





Tesztelve Chrome 40.0, utolsó módosítás: 2015-3-31 20:36