Sportkör Archívum - Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör https://fuzertortenelme.hu/category/sportkor/ Tue, 21 Feb 2023 07:24:05 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=6.9.1 https://fuzertortenelme.hu/wp-content/uploads/2026/02/cropped-header-32x32.png Sportkör Archívum - Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör https://fuzertortenelme.hu/category/sportkor/ 32 32 Fejezetek a füzéri labdarúgás történetéből https://fuzertortenelme.hu/fejezetek-a-fuzeri-labdarugas-tortenetebol/ Mon, 20 Feb 2023 18:12:17 +0000 https://fuzertortenelme.hu/?p=24721 A Hegyköz falvainak sporttörténelme évszázados múltra tekint vissza. Az 1940-es évek végétől már szervezett keretek között is sportolhattak a települések fiataljai. A II. világháborút követően Hollóháza, Füzér, Füzérkomlós és Nyíri lakói közösen használtak egy futballpályát Hollóháza határában, majd a terület felosztását követően minden község önállóan próbált új játékteret kialakítani saját határain belül. Füzéren kezdetben a déli részen fekvő Akasztó-hegyen hoztak létre labdarúgásra alkalmas teret. A falu földrajzi elhelyezkedésének betudhatóan meglehetősen későn alapítottak sportegyesületet. Füzér közigazgatásilag Füzérkomlóshoz tartozott, ezért a Felsőhegyköz Mgtsz. vezetésének támogatására volt szükség ahhoz, hogy 1969-ben megalakítsák a Füzérvári MG. Tsz. Sportkört. Ebben a lépésben az erdészet is fontos szerepet játszott. A klub színösszeállítása a kék-fehér lett. Az egykori, Akasztó-hegyi futballpálya. Fotó: Juhász Zsuzsanna Az egyesület első elnökének Angyal Istvánt választották. A labdarúgás számított a fő szakosztálynak, mellette a sakkot és az asztaliteniszt szintén előszeretettel űzték a helyiek. A futballcsapatot rögtön benevezték a sátoraljaújhelyi járás II. osztályába, ahol nagyszerűen helytálltak a játékosok. A régi pálya messze feküdt a település központjától, ezért a temető mögötti szántóföldön, a füzéri vár lábainál jelölték ki az új játékteret. Az öltözőhöz szükséges alapanyagot Hollóházáról szerezték be egy barakképület lebontásából. Bár majdnem kétméteres szintkülönbség volt a pálya két sarka között, mégis a füzéri „San Siro” néven híresült el a térségben a gyönyörű fasorral övezett sporttelep. Fotó: Juhász Zsuzsanna Ugyan a faluban nem volt sok munkahely, a csapat tagjai erősen ragaszkodtak Füzérhez, kevesen hagyták el a települést. Az itt élők többsége a Hollóházi Porcelángyárba, a pálházai perlitüzembe vagy a nyíri faforgácsüzembe járt dolgozni. A sportélet fellendülésével egyre erősödött a közösségi élet iránti igény. A futballpálya mellett a művelődési ház játszott jelentős szerepet ebben. A nemzetiségi pávakör előadásai nagy népszerűségnek örvendtek, mint ahogy a Szakály László által készített, heti rendszerességgel kifüggesztett Sporthíradó is. A falitáblára akasztott szöveges tájékoztató rendre beszámolt a csapatok eredményeiről, és a helyi krónikás a következő mérkőzéseket is itt harangozta be.  A nemzetiségi pávakör előadásai nagy népszerűségnek örvendtek, mint ahogy a Szakály László által készített, heti rendszerességgel kifüggesztett Sporthíradó is. A falitáblára akasztott szöveges tájékoztató rendre beszámolt a csapatok eredményeiről, és a helyi krónikás a következő mérkőzéseket is itt harangozta be.  Váltást jelentett, hogy 1980-ban Novák Gyula vette át a sportkör irányítását, és ekkortól több mint húsz éven keresztül vezette azt. A labdarúgók a járási bajnokságokban szerepeltek, többször dobogós eredményt sikerült elérniük. A legnagyobb rangadókat a szomszédos Hollóháza ellen vívták, de Pálháza szintén komoly ellenfélnek számított, nem segítette a békülést a régi pálházi mondás: „A füzérieknek még egy tisztességes futballcsapatuk sincs…” Ezeken a meccseken akár kétszáz–háromszáz néző is összegyűlt a pálya körül. Sportbaráti kapcsolatot ápoltak Pácin és Mikóháza együtteseivel, az egykori játékosok a mai napig örömmel üdvözlik egymást, ha találkoznak valahol a Hegyközben. Fotó: FHHK Továbbra is a füzérkomlósi központú Felsőhegyközi Tsz. volt az együttes szponzorra, az idegenbeli mérkőzésekre a szövetkezet biztosította a teherautót, melynek ponyvázott platóján lócákon utaztak a játékosok. A rendszerváltást követően azonban megszűnt a tsz, és a Kovács Jenőné polgármester által vezetett helyi önkormányzat vette át a támogatói szerepkört. A takarékos gazdálkodásnak, a lelkes társadalmi munkának és a nyertes pályázatoknak köszönhetően a sportkör legsikeresebb időszakát alapozták meg. Országos hírnévre tett szert Füzér 1992-ben, amikor a Magyar Kupa legjobb 64 csapata közé jutott be, és hazai pályán az NB III-as Salgótarjáni BTC-vel mérkőzhetett meg. A 2–1-es vereséggel végződő meccsre több mint ezer néző volt kíváncsi, az egész hegyközi térség megmozdult, hogy szurkolásával biztassa a füzéri futballistákat.  Pezsgő sportélet jellemezte a községet. A nagypályás szezon végén minden nyáron utcabajnokságot, nősök–nőtlenek találkozókat rendeztek. A környéken egyedülálló módon a női focinak is hagyományt teremtettek a helyi lakosokból összeállított lányok–asszonyok barátságos meccsel. Lányok–Asszonyok csapatok az Utcabajnokságon 2005-ben. Fotó: FHHK A felnőtt együttes 2001/2002 szezonban megszerezte története első bajnoki címét a megyei harmadosztályban, ennek eredményeként a megye II-ben indulhatott. 2002 decemberében Szakály András vette át az elnöki posztot. Az osztályváltás kötelezte az egyesületet egy ifjúsági keret kialakítására. Két szezon után visszaesett a csapat a zempléni körzetbe, de hamarosan újabb dobogós helyezések – köztük egy bajnoki aranyérem (2016/2017-ben) – jelezték a csapat erejét. 2005-től az egykori Tanács kupa mintájára Hegyközi-kupa elnevezéssel labdarúgó tornát bonyolítottak le (felnőtt, ifjúsági és öregfiúk, számára), melyek télen Sátoraljaújhelyen bérelt teremben is megszerveztek. Az utánpótlásra szintén nagy figyelmet fordítottak, U9 majd egészen U13-ig biztosították a Füzéri és Hollóházi gyerekeknek a játék lehetőségét. 2005-ben egy újabb nagy nevű klub látogatott a füzéri focipályára, a friss NB I-es bajnok DVSC csapatát kérték fel egy hírverő mérkőzésre. A többek között Dombi Tiborral és Sándor Tamással felálló debreceniek elleni, 500 nézőt vonzó baráti összecsapás bevételét a pálya felújítására szánták. Nagy terveket szövögettek Füzéren, még a sportpálya szintkülönbségét is kiegyengették (ezt már Lukács József elnöksége idején). A 2016–2017-es idényben ismét kiharcolták a megyei másodosztályú tagságot, de csak egy évig élvezhették a magasabb szintet. A csapat 2017 nyarán feloszlott, és azóta sem indult el egyik osztályban sem. A Füzéri Sportkör 48 év után az MLSZ által szervezett bajnokságban nem indult. A sportélet nem szűnt meg a közben elkészült egykori bitumenes kispálya helyén, lelátóval, világítással rendelkező műfüves pálya lett az otthona a Hegyközkupának, utcabajnokságnak, ennek szervezője az egyesület egykori alelnöke Suskó László viseli a szívén a helyi labdarúgás fenntartását.  Hátsófüves Futballmentő Túra 2022. májusában. Fotó: FHHK Szerzők: Csillag Péter, www.futballkutato.hu; www.magyarfutball.hu; saját gyűjtés

A Fejezetek a füzéri labdarúgás történetéből bejegyzés először Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör-én jelent meg.

]]>

A Hegyköz falvainak sporttörténelme évszázados múltra tekint vissza. Az 1940-es évek végétől már szervezett keretek között is sportolhattak a települések fiataljai. A II. világháborút követően Hollóháza, Füzér, Füzérkomlós és Nyíri lakói közösen használtak egy futballpályát Hollóháza határában, majd a terület felosztását követően minden község önállóan próbált új játékteret kialakítani saját határain belül.

Füzéren kezdetben a déli részen fekvő Akasztó-hegyen hoztak létre labdarúgásra alkalmas teret. A falu földrajzi elhelyezkedésének betudhatóan meglehetősen későn alapítottak sportegyesületet. Füzér közigazgatásilag Füzérkomlóshoz tartozott, ezért a Felsőhegyköz Mgtsz. vezetésének támogatására volt szükség ahhoz, hogy 1969-ben megalakítsák a Füzérvári MG. Tsz. Sportkört. Ebben a lépésben az erdészet is fontos szerepet játszott. A klub színösszeállítása a kék-fehér lett.

Az egykori, Akasztó-hegyi futballpálya. Fotó: Juhász Zsuzsanna

Az egyesület első elnökének Angyal Istvánt választották. A labdarúgás számított a fő szakosztálynak, mellette a sakkot és az asztaliteniszt szintén előszeretettel űzték a helyiek. A futballcsapatot rögtön benevezték a sátoraljaújhelyi járás II. osztályába, ahol nagyszerűen helytálltak a játékosok. A régi pálya messze feküdt a település központjától, ezért a temető mögötti szántóföldön, a füzéri vár lábainál jelölték ki az új játékteret.

Az öltözőhöz szükséges alapanyagot Hollóházáról szerezték be egy barakképület lebontásából. Bár majdnem kétméteres szintkülönbség volt a pálya két sarka között, mégis a füzéri „San Siro” néven híresült el a térségben a gyönyörű fasorral övezett sporttelep.

Fotó: Juhász Zsuzsanna

Ugyan a faluban nem volt sok munkahely, a csapat tagjai erősen ragaszkodtak Füzérhez, kevesen hagyták el a települést. Az itt élők többsége a Hollóházi Porcelángyárba, a pálházai perlitüzembe vagy a nyíri faforgácsüzembe járt dolgozni. A sportélet fellendülésével egyre erősödött a közösségi élet iránti igény. A futballpálya mellett a művelődési ház játszott jelentős szerepet ebben. A nemzetiségi pávakör előadásai nagy népszerűségnek örvendtek, mint ahogy a Szakály László által készített, heti rendszerességgel kifüggesztett Sporthíradó is. A falitáblára akasztott szöveges tájékoztató rendre beszámolt a csapatok eredményeiről, és a helyi krónikás a következő mérkőzéseket is itt harangozta be. 

A nemzetiségi pávakör előadásai nagy népszerűségnek örvendtek, mint ahogy a Szakály László által készített, heti rendszerességgel kifüggesztett Sporthíradó is. A falitáblára akasztott szöveges tájékoztató rendre beszámolt a csapatok eredményeiről, és a helyi krónikás a következő mérkőzéseket is itt harangozta be. 

Váltást jelentett, hogy 1980-ban Novák Gyula vette át a sportkör irányítását, és ekkortól több mint húsz éven keresztül vezette azt. A labdarúgók a járási bajnokságokban szerepeltek, többször dobogós eredményt sikerült elérniük. A legnagyobb rangadókat a szomszédos Hollóháza ellen vívták, de Pálháza szintén komoly ellenfélnek számított, nem segítette a békülést a régi pálházi mondás: „A füzérieknek még egy tisztességes futballcsapatuk sincs…” Ezeken a meccseken akár kétszáz–háromszáz néző is összegyűlt a pálya körül. Sportbaráti kapcsolatot ápoltak Pácin és Mikóháza együtteseivel, az egykori játékosok a mai napig örömmel üdvözlik egymást, ha találkoznak valahol a Hegyközben.

Fotó: FHHK

Továbbra is a füzérkomlósi központú Felsőhegyközi Tsz. volt az együttes szponzorra, az idegenbeli mérkőzésekre a szövetkezet biztosította a teherautót, melynek ponyvázott platóján lócákon utaztak a játékosok. A rendszerváltást követően azonban megszűnt a tsz, és a Kovács Jenőné polgármester által vezetett helyi önkormányzat vette át a támogatói szerepkört. A takarékos gazdálkodásnak, a lelkes társadalmi munkának és a nyertes pályázatoknak köszönhetően a sportkör legsikeresebb időszakát alapozták meg. Országos hírnévre tett szert Füzér 1992-ben, amikor a Magyar Kupa legjobb 64 csapata közé jutott be, és hazai pályán az NB III-as Salgótarjáni BTC-vel mérkőzhetett meg. A 2–1-es vereséggel végződő meccsre több mint ezer néző volt kíváncsi, az egész hegyközi térség megmozdult, hogy szurkolásával biztassa a füzéri futballistákat. 

Pezsgő sportélet jellemezte a községet. A nagypályás szezon végén minden nyáron utcabajnokságot, nősök–nőtlenek találkozókat rendeztek. A környéken egyedülálló módon a női focinak is hagyományt teremtettek a helyi lakosokból összeállított lányok–asszonyok barátságos meccsel.

Lányok–Asszonyok csapatok az Utcabajnokságon 2005-ben. Fotó: FHHK

A felnőtt együttes 2001/2002 szezonban megszerezte története első bajnoki címét a megyei harmadosztályban, ennek eredményeként a megye II-ben indulhatott. 2002 decemberében Szakály András vette át az elnöki posztot. Az osztályváltás kötelezte az egyesületet egy ifjúsági keret kialakítására. Két szezon után visszaesett a csapat a zempléni körzetbe, de hamarosan újabb dobogós helyezések – köztük egy bajnoki aranyérem (2016/2017-ben) – jelezték a csapat erejét. 2005-től az egykori Tanács kupa mintájára Hegyközi-kupa elnevezéssel labdarúgó tornát bonyolítottak le (felnőtt, ifjúsági és öregfiúk, számára), melyek télen Sátoraljaújhelyen bérelt teremben is megszerveztek.

Az utánpótlásra szintén nagy figyelmet fordítottak, U9 majd egészen U13-ig biztosították a Füzéri és Hollóházi gyerekeknek a játék lehetőségét. 2005-ben egy újabb nagy nevű klub látogatott a füzéri focipályára, a friss NB I-es bajnok DVSC csapatát kérték fel egy hírverő mérkőzésre. A többek között Dombi Tiborral és Sándor Tamással felálló debreceniek elleni, 500 nézőt vonzó baráti összecsapás bevételét a pálya felújítására szánták.

Nagy terveket szövögettek Füzéren, még a sportpálya szintkülönbségét is kiegyengették (ezt már Lukács József elnöksége idején). A 2016–2017-es idényben ismét kiharcolták a megyei másodosztályú tagságot, de csak egy évig élvezhették a magasabb szintet. A csapat 2017 nyarán feloszlott, és azóta sem indult el egyik osztályban sem. A Füzéri Sportkör 48 év után az MLSZ által szervezett bajnokságban nem indult. A sportélet nem szűnt meg a közben elkészült egykori bitumenes kispálya helyén, lelátóval, világítással rendelkező műfüves pálya lett az otthona a Hegyközkupának, utcabajnokságnak, ennek szervezője az egyesület egykori alelnöke Suskó László viseli a szívén a helyi labdarúgás fenntartását. 

Hátsófüves Futballmentő Túra 2022. májusában. Fotó: FHHK

Szerzők: Csillag Péter, www.futballkutato.hu; www.magyarfutball.hu; saját gyűjtés

A Fejezetek a füzéri labdarúgás történetéből bejegyzés először Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör-én jelent meg.

]]>