császári és királyi 34. közös gyalogezred

Hagyományőrzés:

2014-ben a második világháborús hagyományőrzésünk kiegészült az első világháborúra való megemlékezésre való tekintettel. Ebben az évben hat fő részére készültek el az egyenruhák sikeres pályázatunknak köszönhetően. Az eltelt években így már két korszakot tudunk megjeleníteni. Hasonlóan a második világháborús csapathoz itt is meghatározásra kerültek az alapvető szabályok.

Csapatunk tagjai:

  • Szakály András Tamás – Leutnant (Hadnagy)
  • Halász László – Feldwebel (Őrmester)
  • Verbovszki Dániel – Gefreiter (Őrvezető)
  • Matta András – Gefreiter (Őrvezető)
  • Timkó Péter – Schütze (gyalogos)
  • Szabadka Zsolt – Schütz
  • Verbovszki Máté – Schütze
  • Maczik Ferenc – Schütze
  • Csányi Kadosa – Schütze
  • Balogh Viktor – Schütze

Az 1848-1849 Szabadságharc során szolgált az ezredben:

Magyari István (szül: 1833.05.14)

A 1850 után az ezredben szolgált füzériek:

  • Takáts József (szül.1841) közvitéz
  • Laczkó Mihály (1840) közvitéz
  • Tóth János (1844) közvitéz
  • Bodnár Péter (1841) közvitéz
  • Gergely János (1849) közvitéz
  • Gergely András (1850) közvitéz
  • Bacsó Ferenc (1851) őrmester
  • Iván József (1851) közvitéz
  • Takács Mihály közvitéz

Füzériek az ezredben a Nagy háborúban:

Kristóf Miklós őrvezető, született 1900-ban Füzéren. 1918 februárjában vonult be, majd kiképzés után az Olasz frontra került, Asiagonal harcolt az összeomlásig. Felesége Szabados Bodnár Anna, gyermekei Anna, Róza, Veronka, Klára. (később született Márta)

Kristóf Ignác gyalogos, 1894-ben született, Füzéren. Az ezred kötelékében az Olasz fronton harcolt, 1916. február 16-án a Krn- hegyen hősi halált halt. (Kristóf Miklós testvére)

Ifj Lupis András gyalogos, 1895-ben Füzéren született. 1915. májusában vonult be, majd kiképzés után az Olasz majd a Szerb frontra került. 1916 tavaszán a 60. gyalogezredbe került, és a Dél-Tiroli majd az orosz fronton harcolt. 1916. augusztus 9.én a Delatinnál hadifogságba került. Innen megszökik és 1917-ben hazatér. Ezután front mögötti szolgálatot teljesít a háború végéig. felesége Kálnási Mária.

Lupis Péter szakaszvezető, 1885-ben született füzéren. 1906-ban vonult be tényleges szolgálatra, 1906-1907 elvégzi az altiszti iskolát. 1912-ben kivándorol Amerikába ahonnan 1921-ben tért haza. Felesége Lukács Anna, gyermekei Mária, és Erzsébet.

Laczkó Miklós gyalogos, 1894-ben született Füzéren. 1916 szeptemberében vonult be kiképzés után az Orosz frontra került. 1918-ban az Olasz frontra került ahol a Brenta környéki harcokban vett részt. Kétszer megkapta a legénységi Bronz Vitézségit, és a K.cs.K.-t. Felesége Rabb Mária, gyermekei Róza Miklós és Emil.

Lukács János gyalogos, béke időben szolgált, mozgósításkor bevonult, majd 1915-ben hősi halált halt.

Novák János gyalogos, (községi bíró), 1890-ben Füzérkomlóson született. 1915. novemberében vonult be, kiképzés után az Orosz frontra került. 1916. szeptemberében a Kopec-hegyi ütközetben hadifogságba kerül, de megszökik és 1918. februárjában ér haza. Szabadsága után a 14. huszárezredben szolgál az Olasz fronton a háború végéig. Felesége, Baranyák Mária, gyermekei, Gyula. János, Erzsébet, Ernő, Jolán, Endre.

Schudich Nándor főhadnagy(tartalékos), erdőmérnök, 1887-ben Füzéren született. Az első mozgósításkor, azonnal bevonul és az északi harctérre kerül, október 7-én comblövéssel megsérül Podleszinél. Felépülése után 1915. március 3-ig a pótzászlóaljnál Szekszárdon, majd géppuskás tanfolyamon Bruck-Királyhidán szolgál. 1915. március 8.-1916. július 16-ig mint géppuskás szakasz és századparancsnok az északi harctéren, és időközben Kassán szolgál. 1917. február 2. – 1917. december 16. között ismét szolgálatot teljesít. 1917. december 29.- 1918. március 30. között Belgrádban géppuskás oktató tiszt. Ezt követően betegsége miatt, Belgrádban és Lőcsén kezelik a háborút követően is. Kitüntetései: Signum Laudius ezüst kardokkal, S.L. bronz kardokkal, Károly csapat kereszt (K. cs. K.), Katonai Érdem Kereszt kardokkal, II. osztályú Vaskereszt.

Vidrinszki András gyalogos, 1891-ben született Füzéren. 1918-ban póttartalékosként vonul be, és az Orosz frontra kerül, a Kárpátokban megsebesül és hadirokkant lesz. Felesége, Kovács Mária, gyermekei, Gyula ( II. világháborúban hősi halált halt) és Klára.

Az ezred története:

III. Károly az udvari haditanács javaslatára nyolc új gyalogezredet állíttatott fel. A kor szokásának megfelelően az un. “patens” kiadásával történt, ennek lényege, hogy a főúr aki a pátenst kapta felállíthatta az ezredet, annak tisztikarát megválaszthatta. A toborzás költsége a főúré volt, az ezred zsoldját az uralkodó fizette, és biztosította az élelmezést is. A 34. ezred ekkor alakult meg, a Szatmár megyei főúr – 1737-től báró- vettési Kökényesdy László költségére.

  • 1734. május 16-án Beneda Antal alezredes parancsoksága alatt megalakult az ezred Kassa, Nagyvárad és Arad városokban. Kassán az ezredtörzs, és az I. zászlóalj, Nagyváradon a II. és Aradon a III. zászlóalj települt. Az udvari tanács a regimentet “Magyar Hajdú ezrednek” nevezte el (Hungarisches Heyducken-regiment). Ruházatként vörös zsinórzattal készült világoskék mentét, attilát, magyar nadrágot, és sárga csizmát rendeltek el. A vörös zsinórzat fenn maradt a későbbi hajtóka színében.
  • 1735. október 2-án vett részt első ütközetében az ezred, az olasz hadszíntéren Verona közelében. Majd 1740-ig Piacenza körzetében állomásozott.
  • 1736-ban báró Branklau Lipót ezredes lett az ezred parancsnoka.
  • Az ezred részt vett a Mária Terézia trónra lépést követő örökösödési háborúban. 1742-től a porosz elleni harcokban vett részt. Ennek során Prága visszafoglalását követően az ezred itt állomásozott hosszabb ideig.
  • 1743-ban határvédelmi feladatokat láttak el a bajor határszakaszon.
  • 1744-1745 a porosz hadszíntéren harcoltak.
  • 1745 szeptember 30. ütközet után De Eppelle Ferenc alezredes lett az ezred parancsnoka.
  • 1746-1748 olasz hadszintére harcoltak.
  • 1748-1755 között a Cremona – Pavia – Milánó térségében állomásoztak
  • 1756 június 22-én báró Kökényesdy László meghalt
  • 1756 július 17-től Batthyányi – Strattmann Ádám herceg lett az ezred tulajdonosa.
  • 1756-ben Frigyes porosz király megtámadta Mária Teréziát ezért az ezred ismét az északi területekre került.
  • 1757 október 14 meghal az ezred parancsnoka Kiss János alezredes a Hochkirch-i ütközetben.
  • Báró Kökényesdi László fia báró Kökényesdy Ferenc ezredes lesz az ezred parancsnoka, de 1759-ben meghal.
  • Az ezred új parancsnoka DE Rossin Ignác ezredes lesz aki az ezredben szolgált zászlóalj parancsnokként.
  • 1760-1767 a hétéves háború időszaka, az ezred ez idő alatt 12 tisztet, 221 embert veszített halottakban, sebesültek 19 tiszt 1100 ember. A hétéves háborút Csehországban fejezte be és maradt helyőrségekben.
  • 1769-ben Mária Terézia utasítására az ezredek számokat kaptak, ekkor lett a 34. szám az ezred száma.
  • 1771-ben az ezredet új állomás helyére Veszprémbe vezénylik, parancsnoka zsadányi Almássy Antal őrnagy.
  • 1773-ban Székesfehérvárra kerül az ezred, parancsnoka Linsky Fülöp gróf ezredes.
  • 1780 szeptember 18. galántai Eszterházy Antal herceg az ezred új tulajdonosa.
  • 1788-1789 a török elleni két éves háborúban délvidéken zajló harcokban vesznek részt, ahol csata közben meghal Eszterházy Antal herceg százados a herceg fia gránátosai élén.
  • 1790-ben az ezred törzs és az I. és II. zászlóalj Németalföldön, a III. zászlóalj Bukarestben majd Jarosleuban, a IV. zászlóalj Temesváron tartózkodik.
  • 1792 kitört a koalíciós háború az ezred I. II. III. zászlóalja vesz részt a harcokban Németalföldön Florenne településtől egészen Speyer-ig harcolnak egészen 1796 nyaráig.
  • 1796 nyarán az olasz hadszíntéren harcolnak, de a gránátosok Bydeskuty őrnagy vezetésével a németalföldi harcokra visszamaradt, a III. ezred Galiciában Krakkó városában, a IV. zászlóalj Pesten állomásozott.
  • 1797 ben a Tiroli harcokban az ezred minden zászlóalja újra együtt volt. Új parancsnoka Bydeskuty aki báró és ezredes lett hőstettei miatt.
  • 1799 április 26. Cassanoi csatában halálos sebet kap az ezred parancsnoka.
  • 1799. augusztus 7. Krajowai és Topolyai Kray Pál báró táborszernagy lett az ezredtulajdonosa.
  • 1800-ban még mindig az olasz fronton harcolt az ezred.
  • 1801 1804 között az ezred a Velencei köztársaság területén megszállóként tartózkodott.
  • 1804-ben meghal Kray Pál báró, az ezred új tulajdonosa, Davidovich Pál báró altábornagy.
  • 1806-ban az ezred átkerül Magyarországra a Dunántúlra, Körmend, Kőszeg, Szombathely, majd Sopron az állomás helyek.
  • 1809. évben Galiciába az ottani hadműveletekben vesznek részt. Az ezred parancsnoka Schmelzern – Wildmannsegg János ezredes.
  • A béke megkötése után, a Napóleon elleni harcok következnek, Május 21-22 Aspern-Essling, majd július 5-6 Wagram melleti, július 11-én Znaim melleti ütközetekben is részt vesznek.
  • Ezredünk gyülekezési helye – 1809-ben- az új szabályozás miatt Kassa lett. A IV. zászlóalj toborzási helyei Kassa, Sátoraljaújhely, Miskolc, és Ungvár lett. Ezzel lett ezredünk a kassai háziezred.
  • 1810-től az 1813.október 16-19 között zajló Lipcsei csatával bezárólag a Napóleon elleni harcokban vesz részt az ezred.
  • 1814-ben meghalt Davidovich Pál Táborszernagy, az új tulajdonos Wied-Runkel Frigyes herceg altábornagy.
  • 1816-tól a gránátosok Járossy Ferenc százados parancsnoksága alatt Párizsban, míg az ezred többi része Olasz földön szolgált 1826-ig.
  • 1826-ban a III. zászlóaljat Horvátországba rendelték át.
  • 1827. Nemes Benczúr József altábornagy lett az ezred tulajdonosa.
  • 1830-ban az ezredet egyesítették Kassán és Eperjesen.
  • 1831-1848 Galicia , 1841-ben Lemberg és környéke az állomáshely mikor az új tulajdonos Vilmos porosz herceg “Vilmos bakák” lesz.
  • A szabadságharc kitörésekor a gránátosok Bécsben állomásoznak, az ezred többi része 1848 szeptember 3-án átlépte a határt és 9.én érkezett meg Kassára. Azok akik nem kívántak az ezredben a felelős magyar minisztérium és kormány oldalán harcolni kiváltak az ezredből.
  • A szabadságharc időszakában az ezred mint ezred kötelék egységben nem maradt együtt. Az I. és III. zászlóaljak a Damjanich hadtestben, ezen belül a Knezich dandárjában voltak beosztva. A II. zászlóalj a harci veszteségek hatására beolvasztásra került, így nem lett feltöltve.
  • Budavár ostromakor a régi elnevezések megszűntek, az I. zászlóaljból 112. a III.zászlóaljból 113. önálló honvédzászlóalj lett.
  • 1849. szeptember 19-én a király parancsára Kremsier városában báró Koudelka ezredes parancsoksága alatt újra alakította.
  • 1855-ben Krakkó városa az állomáshely.
  • 1859-ben kitört a háború az olasz területekért, ezért az ezred átkerült olasz földre. Parancsnok Benedek Sándor ezredes.
  • A békekötés után új állomáshelyre, Prágába vezénylik az ezredet. 1861-ben Vilmos hercegből Porosz király lesz, megtartva az ezred tulajdonos címet.
  • 1864 dániai hadjárat, 1866 porosz háború.
  • 1866 Lembergben állomásozik az ezred.
  • 1871 Vilmos “I. Vilmos Német császár és Porosz király” lett. Az ezred neve is ezt a megnevezést vette fel.
  • 1914-ig harcokban az ezred nem vett részt.
  • Az 1914-1918 közötti időszakban az ezred harcolt az orosz, a balkáni, a román és az olasz fronton is, számos dicsőséget szerzett katonái által, és számosan adták életüket a hazáért.

Forrás: saját gyűjtés, és az egyesület tulajdonát képező A Cs.és Kir. 34. gyalogezred története, A Magyar Harcos című könyv adataiból származnak