Egykor május első vasárnapján, és azt követő két nap a szentmise után három kereszthez (mindig máshoz), körmenetben vonultak a lakosok, ahol a pap áldást mondott.
A bevezető ma már műút melletti ún. Gábor keresztet, az 1927-ben készült kötelezvény szerint Pásztor Péter és neje, Tóth Erzsébet vállalja, hogy a „Hosszú-föld” nevű dűlőben egy keresztet állít fel és azt gondozza. Ennek oka, hogy öröklés útján kapták ezt a földet, néhai Lukács Gábortól, és annak néhai nejétől Tóth Máriától, a keresztet az ő lelki üdvükért állíttatták.
Második keresztünk, folytatva az utunkat a község központja felé, a községi temetőben lévő ravatalozóval átellenben található, a Pusztafaluba vezető műút mellett. Ennek céljáról, állításának okáról csak az a feltételezés ismert, mely szerint itt volt az egykori egyházi földek határa. Megemlíteném azt, hogy ezen a ponton, egykor a falu határa, a temető észak-nyugati vége volt, csak a háború után kezdték meg a ma ismert Petőfi út beépítését.
Harmadik keresztünk a temetőben található, melyet egy nemes asszony, Praznovszky Mihály feleségének (szül. Hesz Anna), emlékére állították utódai 1841-ben, ekkor ezt a részt használták a temetkezéseknél.
A negyedik kereszt szintén a temetőben található, itt van az utolsó állomása a koporsóban nyugvónak a földi útján, mielőtt elhantolják.
Az ötödik Kereszt a templom cinterén található, ez hasonlóan az előző kereszthez latin feliratú, talán kapcsolódik a cintér egykori eredeti funkciójához (régen a templom köré temetkeztek).
A hatodik kereszt a Kovácska nevű részen található, ennek neve „Jassó kereszt”, ezt a felirat szerint Jassó András készíthette (1905-ben), valószínűleg hasonló vallási okokból épült, mint a „Gábor-kereszt”.
A hetedik egy 1906-ban kiadott véghatározat, mely özv. Kálnási Györgyné (szül. Magyari Mária), valamint Kálnási Mária (valószínűleg az özvegy sógorasszonya), és Magyari András (valószínűleg testvére az özvegynek) számára szól. Az özvegy kiskorú gyermeke (Kálnási András) Imi részéről gyámhatóságilag megerősítették, hogy a füzéri római-katolikus egyház részére a földtulajdonjogot, hivatkozva néhai Kálnási György akaratára átadják. Az irat lapján a földterület még Kálnási György életében az egyház tulajdonába kerülhetett, és a kereszt is felállításra került, itt csak egy megerősítés történt, hogy Kálnási András (vagyis a gyámhatóság) részéről, sincs ellenvetés.
Már csak egy érdekes kérdés maradt, vajon összefüggnek-e egymással a keresztek? Talán nem tévedek nagyot, ha kijelentem, hogy nem függnek össze!
Négy esetben bizonyítható, hogy egy elhunyt családtag kívánságára vagy utódai kívánságára, egy elhunyt lelki üdve miatt került megépítésre a kereszt. Három esetben valószínűleg egyházi funkciója miatt került megépítésre a kereszt, és ami mint azonosság megállapítható egyedül az, hogy mindig egy út mellé épült, ahol földjük volt az említett személyeknek. Minden esetben az előtte húzódó út felé arccal fordítva került beépítésre, hogy az előtte elhaladó emberek (még ma is) egy rövid imát elmondhassanak.
A krisztus keresztek vallási funkciója, mely iratokkal igazolhatóan magánszemélyek által készült el. Vallási és kulturális életünk fontos elemei.
Fotógyűjtemény a keresztekről
A képekre kattintva részletesebb információhoz juthat!
