Egy kis történet a hagyományőrzésről

A hagyományőrző csapat 2011-ben alakult meg, köszönhetően egy sikeres pályázatnak, amely során elkészült az első négy öltözet. Még ez év decemberében, a Füzéri Hősök Napján, már díszőrséget állhattunk a Füzéri Emlékműnél. 2012.év januárjában, Debrecen térségében részt vettünk az első Doni Hősök Emléktúránkon, mely csak számunkra volt az első. A MATASZ Hagyományőrző Tagozat által szervezett túrán azóta is részt veszünk.
Csapatunk alapító tagjainak döntése értelmében egy őrmester és három vadász rendfokozatú hagyományőrző alkotta a csapatot.Megalkottuk a saját szabályainkat a tagfelvételre és viselkedésre, valamint a kitüntetések és rendfokozatok szabályozásáról. Ennek oka, hogy ne tehesse meg senki, hogy ki nem érdemelt jelképeket, rendfokozatokat viselhessen. Ma már kilenc fő alkotja csapatunkat, és rendelkezünk tábori lelkésszel (településünk római katolikus lelkésze) és saját, illetve támogatókkal kötött szerződések alapján hatástalanított fegyverekkel.

Csapatunk tagjai

  • Szakály András Tamás – hagyományőrző határvadász hadnagy
  • Halász László – hagyományőrző határvadász őrmester
  • Verbovszki Dániel – hagyományőrző karpaszományos őrvezető
  • Matta András – hagyományőrző határvadász őrvezető
  • Maczik Ferenc – vadász
  • Szabadka Zsolt – vadász
  • Csányi Kadosa – vadász
  • Balogh Viktor – vadász
  • Timkó Péter – vadász
  • Tóth Gábor – hagyományőrző hadnagy tábori lelkész

Sajnálatos módon Suták Krisztián bajtársunk 2018. évben elhalálozott. Isten nyugosztalja!

Magyar királyi 10. honvéd határvadász zászlóalj története

Határvadász zászlóaljak megalakítása az első világháború után

1920. június 4-én a Trianoni békeszerződés miatt a magyar hadseregben meg kellett szüntetni az általános hadkötelezettséget, helyette kimondták, hogy a hadsereg önkéntes alapon zsoldos sereg lehet. Ezért az egykori százezres hadsereg létszámát 35.000 főben maximálták. A hadvezetés, hogy kijátssza ezt a paktumot, létrehozta a hadseregről szóló 1921. évi XLIX. tc értelmében a magyar haderőt, mely 7 vegyes-dandárból állt.
Ezenkívül a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által kevésbé ellenőrzőt terültekre csoportosította át állományát, így jött létre a Belügyminisztérium állományában a Rendőr Tartalék, majd Rendőrújonc iskola (2 gyalogzászlóalj, 1 vasútépítőzászlóalj, 1 lovasosztag és 1 páncélgépkocsi oszlop). A csendőrséghez 7 csendőr lovas alosztályban szervezve 200 tiszt és 900 katona került, a folyamőrségbe 100 fő tiszt, 1200 fő legénység került át a dunai flottilla maradványából. Az 5900 fős vámőrség (a határvadász alakulatok elődje) 7 vegyes-dandárral megegyezően, 7 vámőrkerültre tagozva határőr feladatok ellátására hivatkozva a Pénzügyminisztérium égisze alá került.

A hét vámőrkerület:

  1. Budapest
  2.  Győr
  3.  Szombathely
  4.  Kaposvár 
  5. Szeged 
  6. Debrecen
  7.  Miskolc

Az egyes kerületek kb. 1 katonai századnyi erőnek megfelelő vámőrszakaszokra tagolódtak, amelyekből 1925-ben 52 volt. A vámőrszakaszok körzetében vámőrsök (1925-ben 200) látták el a határőrizetet, ezeket időnként utazást ellenőrző állomásokkal egészítették ki.

1927. március 31-et követően a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elhagyta Magyarországot, ezáltal csökkent a felügyelet a hadsereg felett, majd még ez év végéig számos, a haderő fejlesztését szolgáló intézkedés született. 1932. október 1-én a vámőrséget határőrséggé szervezték át. A vámőrkerületek helyére a határőrkerületek kerültek 1-1 határőrezred felügyelete alá, ezek az ezredek valójában a vegyes-dandárok rejtett 3. gyalogezredei lettek. Az így be nem sorolt egykori vámőrségekből megalakították a határőr őrsöket, mindösszesen 156-ot, melyek továbbra is határszolgálati feladatokat láttak el.

1937-ben békehadrendben 21 határőrzászlóalj szerepelt, a Magyarország fegyverkezési egyenjogúsítását engedélyező 1938. augusztus 29-i Bledi egyezmény nyomán a határőrezredek hivatalosan is megkapták a 15. – 21. gyalogezred számozását.

A határok őrzésére és védelmére a korábbi határőrkerületekből 1938. október 1-vel 8 határvadász dandárt szerveztek. 1 határvadász dandár 3 határvadász zászlóaljból, és a védendő határszakasz veszélyeztetettségétől függően különböző erősségű, 1 tüzérütegből és 1 kerékpáros századból és 3 portyázószázadból állt. A határvadász dandárok feladata volt a határszolgálat és az országot ért támadás esetén a betörő ellenséges erők feltartóztatása a reguláris csapatok megérkezéséig.

1938-ban a m. kir. határőrség átalakult m. kir. határvadászokká. A határvadászok szervezete eltért a határőrség szervezetétől. 1938 végén 24 határvadász-zászlóaljat hoztak létre.
A határvadász-zászlóaljaknak két típusát különböztették meg. Az alacsony és a magas állományú határvadász-zászlóaljat. A magas állományú határvadász-zászlóalj közvetlenként árkász, távbeszélő, nehézpuskás, aknavető és páncéltörő szakasszal rendelkezett. A zászlóalj a zászlóalj-közvetlen alegységek mellett még hét századból állt. Ebből csupán egy század volt portyázó század.

A határvadász dandárok állomáshelyei 1938. október 1-én a következők voltak: Budapest, Székesfehérvár, Szombathely, Pécs, Kiskunhalas, Debrecen, Miskolc, Orosháza

Határvadász (később hegyivadász zászlóaljak) a második világháborúban

A Felvidék visszacsatolásával a határvadász dandárok állomáshelyei 1939. január 1-től a következőképpen módosultak: Salgótarján, Komárom, Keszthely, Pécs, Kiskunhalas, Mezőtúr, Beregszász, Sátoraljaújhely.

Az 1939 – 1940 közti országgyarapítások és az ezzel járó hadseregfejlesztés eredményeként a határvadász dandárparancsnokságokat más, magasabb egység parancsnokságokká szervezték át.  Csak a két legveszélyeztetettebb határszakaszon, a Kárpátalján és Erdélyben maradt meg a 8. (Munkács) és a 9. (Marosvásárhely) határvadász dandár. Más országrészekben zászlóalj és ezred szintű határvadász alakulatok teljesítettek szolgálatot.

1943. augusztus 10-én a 27 kétezredes könnyű hadosztály helyett 8 darab 3 ezredes és 4 tüzérosztályos gyaloghadosztályt szerveztek. Minden hadtestparancsnokság alá 1 gyaloghadosztály, valamint egy szintén 3 ezredes tartalék hadosztály került, amely békében csak kereteiben létezett és csak mozgósításkor töltötték fel hadi létszámra. Az új hadrend ezenkívül – szintén hadi létszámon tartott – 2 páncélos hadosztályt, 1 lovashadosztályt, 2 hegyi dandárt, 1 repülőhadosztályt, 3 légvédelmi tüzérdandárt és a folyamőr dandárt, valamint a Székely Határvédelmi Erőket foglalta magába. 1943. október 1-jével a 8. határvadász dandárból megalakították a 2. hegyi-dandárt.

A Szabolcs hadrend 1943-ban kidolgozott rövidtávú hadsereg fejlesztési koncepció volt, amely a haderő harcértékét mennyiségi fejlesztés nélkül, a meglévő alakulatok, parancsnokságok összefogásával, a parancsnoklási rendszer egyszerűsítésével, a fegyverzet korszerűsítésével, tűzerejének növelésével, megfelelő anyagi tartalékok beállításával és gyorsított gépesítésével kívánta növelni. Az 1944. május 10-én jóváhagyott hadrend szerint béke idején a hadrendi kötelékek számát 9 gyalog-, 2 páncélos- és 1 lovas-hadosztályban, 2 hegyi és 7 légvédelmi dandárban, a Székely Határvédelmi Erőkben, valamint a Folyamerőkben és 1 repülő-hadosztályban határozta meg.

1939-1945 A harcok

Erdély visszacsatolása után több átszervezés követte egymás után a bővülő határokat, azok védelmét követve, és egyúttal a hegyivadász, ill. a hegyivadász felszereltségű határvadász zászlóaljak is megjelentek a hadrendben. A 10.határvadász zászlóalj Sopronban került felállításra még a vámőrkerületek megalakításának idején. Az Erdélyben felállított zászlóaljakat dandárokba szervezték, és honi zászlóaljak áthelyezésével alakították meg őket. Természetesen ezek nem voltak teljes létszámra feltöltve, és elsősorban továbbra is határvédelmi feladatokat láttak el. Azonban a háború áthelyeződése közvetlenül a Kárpátok vonalába újabb lépéseket sürgetett a hadvezetéstől, ezért újabb zászlóaljak kerültek az Erdélyi részekre. Ekkor adták ki 1940. március 1-i hatállyal az újabb átcsoportosításra vonatkozó utasításokat, a 10.határvadász zászlóaljat Ökörmezőre, a 11. határvadász zászlóaljat Körmendről Fenyvesvölgyre helyezték át.

Itt a 8. határvadász dandár állományába került, ennek során még Sopronban felállította a 2. századát, majd a portyázó századát hátra hagyva érkezik meg Ökörmezőre. Az elhelyezése a következő: Parancsnokság Ökörmező, 1. század (2/2 Királymezői portyázó századból megalakítva) Ökörmező, 2. század Kelecsény, 3. század (a berettyóújfalui 21/3 század) Királymező, tüzérsége (a Nyíregyházi 22/1 üteg) szintén Ökörmező.
Alárendeltségébe a következő őrsök tartoznak: 1. század: Turbacil, Holzschlaghaus, Klauzura Janovec, Klauzura Mokranka; 2. század: Felsőszinevér, Toronya, Tarújfalu.

Létszáma: 1033 fő, ebből 797 rendfokozat nélküli, 159 tisztes, 43 altiszt, 34 tiszt (ebből határszolgálatos 174 fő).  Egyéb részként: 212 állat (37 hátas, 14 hámos, 125 málhásló, 36 öszvér).

(Forrás: Illésfalvy Péter és Számvéber Norbert írásaiból)

Együttműködő partnereink

Füzérért Alapítvány

Sátoraljaújhelyi Városszépítő Egyesület

Füzéri Várvédő Egyesület

Sk by Sk Kft.