A XVII. században Füzéren zömmel katolikusok éltek, köszönhető ez többek között Csepellényi György térítő munkájának. A következő írásos emlék is erről tanúskodik:
"1672 évben Csepellényi György Remete Sz: Pálbéli szerzetes Füzér helységében, mint apostoli térítő munkálkodott, hol Kálvinnak több követőit az a nagyszentegyház keblébe visszavezette, sőt 7 egész református falut megtérített. – Sikerdús munkálkodása fölbőszíté a megtértek többi vallásbeli társait, kik 1674. év május 26. előtti éjjel a plébániára törvén Györgyöt magokkal fogságba ragadták, végre miután sok ide s tova hurcolás után a kínok minden nemeit kimerítették rajta, május 28-án megölték Krisztusnak dicsőséges bajnokát." (Pesti növendék papok Munkálatai 1841. 1841, 18 o.)
Csepellényi kivégzése után 1674-ben a reformátusok kezébe került a Füzéri Római Katolikus Templom, 63 évvel később "1737-ben Dessewffy Ferenc foglalta vissza és adta át azt a katolikusoknak". (Kassai Százéves Egyházmegye történeti névtára és emlékkönyve I. kötet, 1904, 90. o.)
Miután visszaengedték a katolikusoknak templomukat a reformátusok 1785-ben építették fel a ma is álló templomot. A templom építéséhez területet Horváth János adományozott, aki református hívőként katolikus feleséget választott. Neve fenn maradt a festet famennyezeten is.
Az egyszerű épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített - 1832-ben készült - festett fa mennyezet jelenti, melyet Pandák Mihály mester készített. A templomot, a várral a háttérben híres festőnk Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom akkori állapotát, ma már házak fogják közre és a ligetes idill is eltűnt. Az itató helyét kút váltotta fel, és a kis ösvény úttá nőtte ki magát.
