A templom a XIII. században román stílusban épült, melyet Szent István tiszteletére szenteltek. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával. Mária karján a kis Jézust láthatjuk. A jelenleg látható olajfestményt 1875-ben Jozef Gubalski készítette, de feltételezhető, hogy az előző oltárkép is államalapító Szent Királyunk ország felajánlását jelenítette meg, mert a plébánia 19. századi pecsétjén is így örökítették meg István királyt.

A templom 1998-as felújítása során románkori festmények és egy románkori ajtó is napvilágra került. Jelentős értéket képviselnek Petrasovszky Manó mennyezeti festményei, melyek szorosan kötődnek Füzér történelméhez. Az első festmény 1526-27-ben Füzér Várában őrzött magyar Szent Koronának őrzését ábrázolja, a második pedig az 1676-ban elfogott és Egerfarmoson kivégzett Csepellényi György vértanúságának állít örök emléket.

A füzéri templom tornyában a hagyományok szerint olyan harang szólott egykoron, melynek hangja két falun túlra is elhallatszott. Ezt a harangot azonban a háború során elvitték és helyére két kisebbet állítottak. 2006-ban a község önkormányzata harangjátékkal ajándékozta meg a falu lakóit és az idelátogatókat.

Szöveg forrása: fuzer.hu

Egyházközségünk egyidős egyházmegyénkkel. Szent István rendelkezése / 10 településnek egy központi parochia / egyházi központtá tett bennünket az Árpád-korban. Az alapító első szent királyunk emlékét templomunk titulusa őrzi, búcsúnk augusztus 20.A román stílusú templom maradványait a 90’-es évek renoválási munkálatai során fedezték fel. Mint a többi Árpád-kori templomot, a füzérit is kerítőfallal vették körül és apró lőrésszerű ablakokkal látták el, hogy ellenséges időkben a falunak megfelelő védelmet nyújtson.  Az ősi templomot körben temető vette körül, erre utal a templomtér ma is használatos elnevezése: Cintér / caemeterium=temetőkert /. További bizonyíték, hogy a kőfal újjáépítésekor munkásaink emberi csontokat találtak a templom alapját képező domb anyagában. A belső restaurálási munkálatok újabb meglepetést hoztak: reneszánszkori freskótöredékek kerültek elő, melyek párhuzamot mutatnak a többi egykorú felvidéki, zempléni és abaúji / Ragály, Abaújvár, Kassa, Bodrogszög, Felsőregmec, Vizsoly… / templomok belső festésével.

Az északi falon / balra / Kálvária –jelenet töredékét, Veronika kendőjét, a kivégzés néhány eszközét: szivacs, lándzsa, továbbá a feltámadás sírkövét és a mennybemenetel létráját láthatjuk a levett köpennyel / „Köntösömre sorsot vetettek…”/.  Szent Görgy és a sárkány küzdelmét alig látjuk a töredéken. A „Hic fuit”= „Itt volt” bemetszések szerint a 17. sz. első feléig a freskókat még nem takarták el meszelésekkel, csak napjaink tárták fel  a freskók igazi titkait.      

A déli oldalon feltételezések szerint Szt. Miklós püspök portréjával,  Szt. Ilona trónusával és  a bizánci egyház más egyéb szentjeivel találkozhatunk.

A XVII. századi ellenreformációs hitviták vértanúja volt Csepellényi György pálos szerzetes, füzéri plébános, aki 1626-ban született a Trencsén megyei Biccsén és akit 1674. március 26-án a szalánci várból zsold nélkül elbocsátott protestáns hajdúk az akkori füzéri plébániáról elhurcoltak és bosszúból megkínoztak. Végül 1674. május 24-én a Szőke –pusztán, a mai Egerfarmos melletti Barát-völgyben, szablyával lefejezték.

Csepellényi György 1672-74-ig volt füzéri plébános, több falut sikerült visszatérítenie a katolikus hitre. Kivégzése után a templom mégis református kézre került és csak 1737-ben szerezte azt vissza Dessewffy Ferenc a katolikusoknak.

A templom barokk átépítése 1808-ban fejeződött be, melynek során a jelenlegi torony és a mai szentély hozzáépítésével bővítették, a román kori részeket pedig ráfalazással, ablakbontással eltüntették.

A közelmúlt renoválási munkálatai felfedték az ősi állapotok nyomait. Az előkerült pasztoforium kis fadobozkájában érdekes iratok voltak. Az egyik latinul a barokkosításról szól, a másik az 1854-es tűzvészről, a harmadik az 1895-ös templomfestésről és tetőjavításról.

Az oltár 1875-ben, az orgona 1887-ben készült el. A Jozef Gubalski által festett főoltárképen Szent István felajánlását láthatjuk. A két mennyezetfreskó közül az egyik Csepellényi György vértanúságának, a másik a Szent Korona őrzésének emlékezete. A szentély mennyezete a Szentháromságot, a sekrestye ajtó feletti festménye a Szűzanya fatimai megjelenését ábrázolja.

Fotógyűjtemény a templomról

A képekre kattintva részletesebb információhoz juthat!